Ady Andrásnak és másoknak – szeretettel
vérszagra tódul a kinti sereg
az őrszem saját sorsán keserg
hogy annyi balsors gyűrődés után
most el kell esni már-már ostobán
várunk fölött mert megzendült az ég
pedig ez csak kezdet nem a vég
összebújva a bástya ormán
ne búsitson tákolt koholmány
homokváraink megépültek
csoda hogy ettől megszépültek
hittük mindegyik javunkra válik
megóvnak minket mindhalálig
még be se indult jól az ostrom
a vár homlokán mennyi flastrom
omladék és csúf repedés
isten veled hű menedék
és messze túl a romokon
a szállingózó homokon
minden roskadó homokfallal
kevesebb vagy egy viadallal
mig a harc rendre elmarad
és már meg is adnád magad
derékig sivó homokban állva
sehol egy fal sehol egy bástya
nincsen király és nincs királynő
már ellenség sincs aki ránk lő
csak szél tombol törvény kacsingat
széthordva homokvárainkat
2017. január 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése