*
2004. március 12.
Márc. 10-én 84 magyar író – köztük határon túliak is, mint az erdélyi Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szilágyi Júlia, a felvidéki Grendel Lajos, a párizsi Fejtő Ferenc, az ungvári Balla D. Károly, az újvidéki Tolnai Ottó és Végel László – kilépő levelet fogalmazott meg az Írószövetségből, mivel annak választmánya nem foglalt állást egyik választmányi tag, Döbrentei Kornél antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban. A kilépések egyik szervezője, Tábor Ádám a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az Írószövetség, különösen a határon túli magyar irodalom tekintetében, fontos szerepet töltött be. Mára azonban fügefalevélül szolgál egy irányzatnak, a nép-nemzetinek, hogy az összes magyar író nevében lépjen fel. /Cseke Gábor: Földindulás a Magyar Írószövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2004. március 19.
Cseke Gábor újságíró kifejtette: Bugár Béla szuverén egyéniség, joga van eldönteni, hogy mit csinál. Cseke Gábor feltette a kérdést: egyáltalán, van-e még kitüntetni való ember a Kárpát medencében? /Cseke Gábor (a szerző újságíró): Az „igazolatlan hiányzó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 27.
Tőkés Elek ex-kurátor szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az okozott problémát, hogy a kuratórium minden döntését felülbírálták Budapesten, az ott létrehozott programirodán /Szegény Sapientia, Szabadság, márc. 24., 25./. A Sapientiát átvilágította egy felkért független szakértői csoport, ennek eredményét a Transindex a napokban ismertette, s ennek lényege, hogy az EMTE valahol a működésképtelenség határának közelében található. A dokumentum szerint „a leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, de az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök: vagyis az egyetem, illetve az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradnak” A jelentés szerint az oktatói, vezetői körökben halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat. /Cseke Gábor: Szegény Sapientia... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2004. március 31.
Több írás jelent meg a Sapientiáról, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, a hangnem elsöprő többségben elítélő, az intézmény létjogosultságának megkérdőjelezéséig terjed a skála, állapította meg Kötő József. Az egyik napilap glossza-írója kijelentette: "... nem szolgálnak érvként az önálló romániai magyar egyetem megvalósíthatósága mellett." Mindennek van más olvasata is, figyelmeztetett Kötő József: Teremtődött egy erdélyi magyar tudományegyetem. A lelket (a szellemet) ezután kell belelehelni. A megőrzés módján kell vitatkozni. /Kötő József: Hangosan gondolkodom…= Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ A jelzett glossza-író: Cseke Gábor: Szegény Sapientia, Romániai Magyar Szó, márc. 27.
2004. április 10.
Csíkszeredában a helybeli Segítő Mária Katolikus Gimnázium diákjai, Mirk László tanár kezdeményezésére, tíz éve gyűjtik saját környezetükből az ott dívó locsolóverseket. Ennek eredményeképpen az idei húsvétra II. kiadásban látott napvilágot a Hímes tojás csak annak jár... (Húsvéti locsolóversek) /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. gyűjtemény. A 109 locsolóverset 4 megye 34 helységéből gyűjtötték. A kötetecske hozzájárulhat ahhoz, hogy a szájhagyomány formájában élő szövegek átmentődjenek az időn. Fodor B. Annamária gyűjtötte Szentegyházán, 2002-ben: „Erdélyország rózsáiról / gyöngyharmatot szedtem, / akit ezzel megöntözök, / áldja meg az Isten!" /Cseke Gábor: Erdélyország rózsáiról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2004. április 17.
Május elsejétől Románia az EU határán lesz. Aki három hónapnál huzamosabb tartózkodásra rendezkedne be az anyaországban, az már megismerheti a konzulátusi sorban állást, a minimum egyhavi várakozást és a borsos illetékeket. Magyarországi adatok szerint 1996 óta folyamatosan nő az állampolgársági kérelmek száma. Csak 2004 első három hónapjában 1700 beadványt könyveltek el – a tavalyi egész évi 4900-hoz képest. A tartózkodási vízum iránti érdeklődés is megnőtt. /Cseke Gábor: Közelítő május. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2004. április 22.
A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2004. április 29.
A Ziua bukaresti lap szó szerint újraközli Adrian Nastase kormányfő – akkor ellenzéki vezér – 1999. okt. 5-én a Dimineatában megjelent cikkét, melyben a Szabadság-szoborról akkor ilyen címen írt: A magyar irredentizmus álma: A Magyar Szabadság emlékművének újrafelállítása Aradon. A cikk szerint a magyar revizionizmus és irredentizmus szeretné visszaállítani a szoborcsoportot. Nastase ebben az írásában leszögezte: a magyarok, ha fel akarják állítani a szobrot, ám tegyék, de saját területükön és saját költségen. A Ziua megkérdezte: mikor volt őszinte Nastase, akkor, amikor az aradi szoborcsoport ellen hadakozott, vagy most, amikor európai zakót öltött? A román lap emlékeztetett: Nastase 1999. júl. 13-án Kolozsváron hangoztatta, hogy biztos értesülései vannak: az erdélyi magyarok, az RMDSZ a koszovói zavargások mintájára ősszel nagyszabású feszültségeket készülnek gerjeszteni az országban, hogy Erdély önállóságát, majd a Nagy-Magyarország visszaállítását elérjék. /Cseke Gábor: A szeg, amely kibújt a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
2004. május 7.
Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./
2004. május 22.
A csíksomlyói pünkösdi búcsúra ismét megjelenik Csíkszereda város évkönyve, ezúttal a 2004-re szóló. Romániai viszonylatban egyedülálló kiadvány 2000-től folyamatosan napvilágot lát. Vonatkozási alapot a 2001 augusztusa óta rendszeresen megjelenő Csíkszeredai Panoráma c. ingyenes porgrammagazin ad. Szatmári László, az évkönyv szerkesztője, az egykori újságíró három éve a csíkszeredai önkormányzat művelődési irodájának vezetője. Hatókörébe esik a városi (megyei) könyvtár, a Csíki Játékszín, a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a csíki kamarazenekar és a különböző egyéni művelődési projektek támogatása. /Cseke Gábor: Érzik a város pulzusát. Megjelenés előtt Csíkszereda legújabb évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2004. június 2.
Sike Lajos újságíró elmondta megtérése történetét: a Fidesz-kormány idején a Fidesz híve volt. Öt éve beadta felmondását a főszerkesztőnek, mert nem értett egyet azokkal a magyarországi lapokból átvett írásokkal, amelyek a kormányzó fiatal demokratákat bírálták. Gyarmath János főszerkesztő és Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár nem siette el a választ. „Később kiderült, ők akkor már tudtak olyan dolgokat, amit én még nem vettem észre.” Gyarmath János kérte Sike Lajost, halassza el pár hónapra döntését: jönnek a romániai választások és majd meglátja, milyen szerepet játszik a Fidesz. „Igaza lett Gyarmath Jánosnak!” – írta. Nem az RMDSZ-t támogatták, „hanem a korábbi haveri kapcsolatok révén, annak szerveződő ellenzékét.” Németh Zsolt Székelyudvarhely lakosságának a megosztásán ügyködött. /Sike Lajos: Egy felmondás háttere, avagy: Kinek a lelkét terheli, ha nem lesz parlamenti képviseletünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2004. június 5.
Képzőművészeti tárlat nyílt Csíkszeredában, a Kriterion-házban. A rendszerváltozás után létesült helybeli művészeti iskola legelső évjáratának tíz éve végzett tanulói jelentkeztek. A beköszöntő beszédet Márton Árpád festő, az iskola ny. tanára tartotta, aki többedmagával létrehozója volt az iskolának. Márton Árpád amióta 1964-ben kikerült a kolozsvári művészeti akadémiáról, egész nyugalomba vonulásáig, 2001-ig mindvégig tanított. Sok képzőművész, tervező építész került ki a keze alól. /Cseke Gábor: Tavaszi találkozások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2004. szeptember 10.
Első ízben gyűltek össze Erdély-szerte a római katolikus szellemiségű oktatási intézmények pedagógusai ismerkedni, gondolatokat cserélni. A közel száz résztvevőnek Csíkszereda, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiuma adott szállást három napon át, szept. 6-8-a között. Az ötletgazda Böjte Csaba ferences szerzetes, a Déván katolikus segédlettel gondozott árva gyermekek gyámolítója volt. Előadást tartott Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke és dr. Murvai László, a szakminisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója is. Murvai László a vallási oktatás helyzete a mai Romániában témakörű tanulmányának közzétételét engedélyezte a gyulafehérvári érsekség honlapján. /Cseke Gábor: Római Katolikus Pedagógusok Fóruma, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2004. szeptember 14.
Magyarországon az október 15-ére, a nyilas hatalomátvétel 60. évfordulójára tervezett és rendőrségileg egyszer már jóváhagyott tüntetés okán a Magyar Jövő Csoport pár nap alatt sikeresen a figyelem középpontjába került. Az SZDSZ ifjúsági szárnya ellentüntetést helyezett kilátásba a helyszínen, a Terror Házánál. /Cseke Gábor: Megemésztetlen múlt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2004. szeptember 17.
Szept. 14-én indult Csíkszeredán a Ziua román lap által támogatott A Nap című magyar nyelvű regionális napilap. A Romániai Magyar Szó az első három nap után beszámolt az új lapról. A 16 oldalas A Napot Brassóban nyomják, rovatai: Kultúra (egyház), Vélemények, Riport, Közérdekű, Gazdaság, Ankét, Sport, Mozaik, Reklám, Esemény. Kállai László főszerkesztő az MTI-nek nyilatkozott: „A Nap objektivitásra törekszik, semmilyen politikai erő befolyása alatt nem áll, tényfeltáró, leleplező riportokra, valamint közérdekű, a mindennapi életet tükröző írásokra helyezi a hangsúlyt, nem jelentetne meg politikai kommentárokat". – Az első számokban egymást érik a konkrétumokat és tényeket mellőző „tényfeltárások" (Csíkszeredai piacmaffia, Nagyszabású méreteket ölt az erdőirtás tájainkon, Kalitkában mint a madár, Ha kevés a bevétel, toldd meg egy újabb adóval), ugyanakkor az elfogult politikai kommentár sem hiányzik (pl. Cselezik az udemeráj). A lap internetes címe: http://ziua.ro/anap.php. /(Cseke Gábor): A Nap – három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2004. szeptember 23.
Szeptemberben két jeles szakember is megfordult Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum vendégeként, akik a hetvenes években kezdtek érdeklődni az erdélyi valóság iránt, s azóta is hűséges barátai a vidéknek. Bárth János, a kecskeméti múzeum igazgatója évtizedekig járta Erdélyt, a rendszeres erdélyi levéltári kutatás mellett nagy terepbejárást végzett Zetelaka, Korond, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Felsősófalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Homoródalmás hegyi tanyavilágában, az Úz-völgyi csángók szórványtelepein, valamint a gyimesi patakvölgyek tanyái között. Mindezekről tanulmányokat, monográfiákat írt. A másik vendég, Wagner Péter szept. 21-én mutatta be Csíkszeredában – Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szék után – a hagyományos széki építészetet feltérképező kutatásainak gazdag képanyagát. /Cseke Gábor: Jófajta látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2004. október 13.
Gyökeres fordulatot jelent a román politikában, hogy kormányhatározat rögzítette: ezután okt. 9-én emlékeznek meg a Román Holokauszt Napjáról. Hatvanhárom esztendőnek kellett eltelnie a szégyenletes esemény óta, hogy végre legalább egyszer megpróbáljanak szembenézni vele. Okt. 9-e helyett csak 11-én és 12-én került sor megemlékezésekre. Megemlékeznek a romániai holokauszt több mint 400 ezer zsidó áldozatról. Végre kimondják, hogy a transznisztriai események a román történelem szégyenfoltját jelentik. A valódi tényeket már feltárták, papírra vetették, számszerűsítették, adatolták, Matatias Carp könyve, a Holocaust Romániában már a negyvenes évek második felében közkézen forgott, de a román közvélemény, mentegeti és kicsinyíti a menthetetlent. Európában mindegyik ország és nép, mely a zsidók huszadik századi kipusztításában segédkezet adott és részt vett, rátalált a megkövetés és a beismerés valamilyen formájára. Romániának is meg kellett hoznia a döntést. /Cseke Gábor: Mégis holokauszt volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2004. november 22.
Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
