2012. február 18., szombat

Kölcsönsorok: Emilian Mirea


1964-ben született Craiován, a helybeli agronómiai fakultás végzettje, mérnök. Általános iskolás korától versel, állatkedvelő. Költészete Marin Sorescu hatása alatt bontakozott ki. Kezdőként az írószövetség Labiş-díjával tüntették ki. Verseskötetei: De vorbă cu Dumnezeu (Beszélgetés a jóistennel), Autoportret (Önarckép), Omul care îţi schimbă viaţa (Az ember, aki megváltoztatja életedet), Vârsta christică (Krisztusi kor). A saját maga alapította talajjavítási folyóirat (ANIF) főszerkesztője.




őrség
(santinele)


egy kivégzőosztag
tüzet nyitott az álmaimban
nálam járt madarakra
így aztán
trilláikból
csak a pihetollak maradtak
tele velük a párnám
s őrséget állnak
szemhéjaimnál


un pluton de execuţie
a tras în păsările
care îmi vizitau somnul
şi acum
din trilurile lor
au mai rămas doar penele
care-mi umplu perna
şi îmi păzesc pleoapele
ca nişte santinele




a sírfelirat már készen
(epitaful e deja scris)


egy temetői séta 
jó alkalom
elszámolni magunkkal és el-
töprengeni az életen


az élet megmosolyogja lépteidet
a világban és a kanyar mögött
már kész
sírfelirattal vár rád
a hátadra
rótt
kereszten


o plimbare prin cimitir e 
un bun prilej
de a-ţi face bilanţul şi a-ti lua 
viaţa la întrebări


timpul râde de mersul tău 
prin lume şi te aşteaptă 
la cotitură 
cu epitaful deja scris
pe crucea
pe care o ai
desenată pe şira spinării


lírai átalakulás
(metamorfoza lirică)


egy ideje
tücsökké
lettem
ki bánatában dalol
majd
hegedűjével a feje alatt
alszik el


de Ia o vreme
m-am transformat
într-un greier care
îşi cântă tristeţea şi
apoi
adoarme cu vioara
sub cap


a csontos fa
(copacul cu oase)


a terebélyes fának a kertben 
csontjai vannak
s beléjük állt az őszi
reuma
és éjszakánként
jajgat
a fájdalomtól


néha 
előbukkan ágak közé
rejtett arca
nagyon figyelj
hogy észrevehesd színeváltozásának
pillanatát


most
hogy elnézem
miként mereszti az égnek
rozsdás fürtjeit
a
vénségtől
alig áll meg a pápaszem
az orra hegyén


copacul maiestuos din grădină
e un copac cu oase
care suferă de reumatismele
toamnei
şi se vaită
în fiecare noapte
de dureri de şale


câteodată
îşi arată chipul
ascuns printre ramuri
trebuie să fi foarte atent
şi să prinzi clipa schimbării
la faţă


acum
când mă uit la el
îşi răsfiră pletele ruginii
pe cer
şi
din cauza bătrâneţii
abia reuşeşte să-şi mai ţină
ochelarii pe nas


Cseke Gábor fordításai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése