Újabb kettő

Hóba írt vadnyom


felhő ül felhő hátán
ki van felül ki alul
sörbe fojtott malátán
hízik ma fent az Úr


haja enyém lehetne
ritkás és oly fehér
hogy pírját elfeledve
színét veszti a vér


folyna s épp csak szivárog
már-már elapadó
tollam is elérte az átok
kifogy a tinta fogy a szó


hóba írt vadnyomon lépve
némaságom még rádtalál
menekülj tőlem e képbe
mely előbb-utóbb összeáll


Valami okuláré?


kezemben ceruza. forgatom. mire jó?
ez itt papír. simogatom. fehér.
pohár. benne víz? benne a gyöngyök. felfelé.
láttam már? nem is tudom.


fény villan. az ablak nyitva.
szél fúj. valaki mond, mond. valamit.
azt hiszem hogy ez a cérnalaska.
vagy kitüntetés? csináltam valamit?


a zsebkendő. ott lent. a földön.
micsoda rendetlenség. itt élek én?
orrom alatt ez a nedves szivárgás.
te ott! miért nézel rám? a fotelben.


ezek a betűk egész jól sikerültek.
olvasnám de nem látok. furcsa.
valamit a szemem elé? de mit szoktam?
valami okuláré. vagy karalábé? de komolyan...


"csak az a vég csak azt tudnám"
sajnos nem emlékszem.