Bőszavú költők
Mottó: A költészet olykor áradó, bő beszéd, máskor meg inkább csönd és hallgatás. A fene ismeri ki magát…
Néhány évvel ezelőtt, számítógépes módszerekkel informatikusok arra kerestek választ, hogy melyik költőnknek van a leggazdagabb szókincse. Ezzel mintegy versenybe állították nagyjainkat, a közönség pedig elcsöppenő kíváncsisággal várta a végeredményt, hogy ki verekszi fel magát az első helyre. Szerencsére, a szakik csakis lezárt költői életműveket vizsgáltak, olyanokat, melyekhez már nem tapad új termés, hiszen a mozgásban lévő, hullámzó mennyiségeket nehéz kvantifikálni. Meg aztán nem is érdemes.
Éppen elég, hogy a cél érdekében hadrendbe állították a derék Petőfi Sándort és Arany Jánost, Vörösmarty Mihályt és Ady Endrét, Babits Mihályt és József Attilát. Nyilván, azokat, akik már korábban is szóbő-gyanúsak voltak, éppen csak nem léteztek még azok az egzakt módszerek, melyekkel pontosan mérni lehetett volna teljesítményüket.
Az informatikai módszer mibenlétét nem kívánom itt elmagyarázni, hiszen magam nem érek fel hozzá. Annyi szent, hogy big data technológiaként emlitik, nagyjából adatelemzést jelent, számítógépekkel végzik és pontosságában meg lehet bízni.
Az elemzés végeredménye az lett, hogy a pálmát Arany János vitte el, a kutatók szerint ő az a költőnk, aki a legtöbb szót írta le életében (287.425), a legtöbb egyedi szót használta (közel 60 ezer), amelyekből ha nem számítjuk a ragozott, képzett formákat, a használt szótövek száma így is az első helyre röpítik (megközelítőleg 16 ezer szótővel).
Arany legjobb barátja, Petőfi csupán a harmadik a mezőnyben, mert megelőzi őt Vörösmarty Mihály (leírt szavai száma 214.104), aki 43 ezer egyedi szóval és megközelítőleg 12 ezer szótővel sorakozik fel Arany mögött.
Petőfi Sándornak a szóbősége 154.721 szóra “korlátozódik” (igaz, életművét egész fiatalon zárta le a hősi halál), egyedi szavai 32.855-re rúgnak (szótövek száma 9600), szorosan követi őt a negyedik helyen Ady Endre, aki 124.574 szót használt, ennek körülbelül egy negyede egyedi szónak minősül (30.243), szótövei száma viszont enyhén meghaladja a Petőfi teljesítményét (közel 10.040).
Babits Mihály adatsora az eddigiekhez képest igen ellentmondásos, ugyanis egyáltalán nem fukarkodott életében a szavakkal (398.003), de egyedi szavai alig 27.116-ra rúgnak, szótövei pedig a 11 ezer körül járnak.
Végül, a hatodik helyre szorult József Attila – bár neki is elég hamar befejeződött költői pályafutása – csak 62.811 szóval “szerénykedhet”, egyedi szavai sem haladják meg a 20 ezret, egyedi szótöveit 8200-ra becsülik, viszont összes leírt szavához képest arányaiban mégis a legtöbb egyedi szó leírója (31,26 %) a többi költőóriáshoz hasonlítva. (Arany 20,77 %-on, Vörösmarty 20,52-őn, Petőfi 21,23-on, Ady 24,28-on, míg Babits csak 6,81-en teljesít)
És talán ez az, ami a leginkább kifejezi a lényeget: a költői termést lehet ugyan mennyiségileg mérni, elhelyezni, osztályozni, rangsorolni, polcokra helyezni, de értékelni csakis lényegét tekintve igazságos és érdemes. És valamennyi óriásunk költőkirály a maga birodalmában…
Csíkszereda, 2017. január 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése