 |
| Pusztai Irina: A tücsök és a hangya (La Fontaine illusztráció) |
az éjszaka kellős közepén
1 és 2 óra között
mikor a legmélyebb az álom
erkélyünk tücske
hirtelen
elhallgatott
a végtelenül monoton
idegesítően kitartott
végtelen hangsor
váratlanul fennakadt
az est és a reggel között
mint ködpamacs a fa lombján
párnámat gyömöszölve
gyűrögetve tűnődök
mi lehet az elhallgatás
oka
ezért hát mindent számításba
veszek alább:
1. hallgatni minden tücsöknek szíve joga
2. fenyegetés, ellenség váratlan közelítése
3. kezébe került La Fontaine hírhedt meséje (A tücsök és a hangya)
4. sajnálatosan kimúlt (feldobta a talpát)
5. elégedetlen volt a sikerrel
6. rájött, hogy kár a gőzért
7. hirtelen más erkélyt választott magának
8. gyűjtögető életmódra váltott
9. „eltörött a hegedűm, nem akar szólalni...”
10. unta már a banánt
11. csak…
még lett volna, de belealudtam a gyötrődésbe
s az éjszaka többi része némán telt el
szorongó szívem kattogott
hónom alatt
s reggelig a tücsök
máskor agyonhallgatott süket
egy lére menő melódiáját
fújtam emlékezetből
megállás nélkül
valahol a jó remény és az őrület
határán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése