Ágadzó-bogadzó világháborús honlapjaimon lassan magam is nehezen igazodok el. Márpedig jó minden pillanatban tudni, hogy milyen kínálattal rendelkezik az ember az első világháborúval kapcsolatos kérdéskörben. Ezt segíti az alábbi vázlatos tartalomjegyzék, mely a két személyes használatú honlap keresztmetszetét nyújtja.
I. az idő harcokat ujráz
1. Memento
Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára
Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek
A nagy háború örömeiből
Mi fán terem a tábori posta
A trónörökös
Az eltévedt lovas /nagy világháborús kis antológia/
Kosztolányi Dezső: Öcsém (1914-1915)*
Az itthonmaradottak hadi tízparancsolata*
Próbariadó alkalmából
Elekes Ferenc: Hadüzenet
Hogyan igazodjunk el a térképen?
Ignotus: Háború
Jelentések egy világméretű mészárszékről
Kárpáti őrszem
Katonanóták a nagy háborúból
Kosztolányi Dezső: A szent térkép
Móricz Miklós: A háború egy vidéki városból nézve
Stefan Zweig: A túláradó háborús lelkesedésről
Székely János: A vesztesek
Tábori posta
Túri Béla: Az utca Berlinben
Turistaság és háború
1.1 Háborús "mazsolák"
2. Személyre szóló háború
A. Duff Cooper: A nyugati hadszínttér
Ady Endre: Levelek, jegyzetek 1914-ből
A katona, aki 67 évesen is harcolt
Albert Schweitzer internálása
Arcok az első világháború korából: Albert Schweitzer
A trónörökös - Ferenc Ferdinánd
Mert akart változtatni
A világháború avatta költővé /Endre Károly/
Az első magyar pilótanő
Bajnok nagypapa Piavénál
Bánffy Miklós: Az 1916-iki koronázás
Bartalis János háborúja
Békássy Ferenc pár napos háborúja
Benedek Elek: Félbemaradt drótsövények*
Emlékek az albertfalvi repülőgyárból
Fejtő Ferenc: Egy világ ért véget
Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világból
Habsburg-Lotaringiai Károly magyar királyi herceg az első világháború kitöréséről
"Hadd éljen szegény..." /Gyóni Géza/
Horváth Lajos közlegény: Székelyek a világháborúban
Kiállítás Rippl-Rónai világháborús rajzaiból
Kuncz Aladár
Akik idegenben rekedtek
Kuncz Aladár: Fogsági feljegyzésekből
Kuncz Aladár - öt év pokoljárás a Nagy Háborúban
Lőrinczi László: Utazás a Fekete kolostorhoz
Lám Béla: A körön kívül...
Magyarszováti Bodor Márton háborúja
Munk Artúr: A nagy káder
Merénylettől hadüzenetig
Redl ezredes miatt veszett el a háború ügye?
Rónay Ernő: Krasznojárszk
Rudyard Kipling: A kertész
Strausz Péter: Tisza István és a 2. honvéd huszárezred
Székely Júlia: Nagyapám tévedett
Tabéry Géza: "...én a halálba, ő az életbe rohan..."
Veres Emese-Gyöngyvér: Poézis a lövészárokban
Veres Péter: Számadás
Zalka Máté: Doberdo
Doberdói emlékezet
Földes Péter: Zalka Máté élete
3. Irodalom és háború (I)
Arkagyij Babcsenko: Jelenetek egy háborúból
Arnold Zweig: Grisa őrmester
A világháború (fantasztikus) regénye
Bán Zoltán András: Mi lett volna az írókkal háború nélkül?
Camil Petrescu: A szerelem utolsó, a háború első éjszakája
Czinczár Miklós: Menekülés
Emőd Tamás: Írás a palackban
"Én nem vagyok sólyom"
Erdős Renée: Gondolatok
Ernst Jünger: Acélzivatarban
Ernst Jünger: A totális mozgósítás
Fábry Zoltán: Írástudók árulása (1914-1934)
Guillaume Apollinaire: Megérkezik az ezred
Gyallay Domokos két elbeszélése
Csodabogarak
Heinrich Zillich: Három barát
Jaroslav Hasek: Svejk*
John Dos Passos: Három katona
Ken Follet: Karácsonyi meglepetések
Lászlóffy Aladár: Az üteg
Lászlóffy Csaba írásai
Lengyel Menyhért: Egyszerű gondolatok
Lesznai Anna: Új „ének a végekről”
Louis Aragon: "Százszor jobb otthon dögleni..."
Márkus László: A halálfélelemről
Megjövendölték a világháborút
Móra Ferenc: Ezek az évek...
Móricz Zsigmond: A kárpáti vihar
Halász Gyula: Vérben, vasban
Móricz-féle "tükördarabok" 1914-ből
Móricz Virág: Apám regénye
Nagy Dániel Világcirkusz-a
Nagy József: Amikor a fegyverek beszéltek (Prsemyslből – Szibériába)
Nyugaton a helyzet változatlan
Jellemző részletek Remarque regényéből
Képregényként jelenik meg a Nyugaton a helyzet változatlan
"Most mi vagyunk a 2. század..."
Roger Martin du Gard: 1914 nyara*
Schöpflin Aladár esszéi
Sík Sándor háborús verseiből
Sípos Domokos: Hősi halál
Szabó Dezső: Ölj!
"Szoknyád a haza..."
Távirat különleges úton
Tíz kihagyhatatlan könyv az első világháborúról
Tóth Árpád: Háborús lírikusok
Urmuz: Gayk
Vészi Margit: Az égő Európa*
Zilahy Lajos: A szökevény
3.1. Örmény népirtás az 1. világháborúban*
Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja
A deportálás úticélja a semmi
Kassák Lajos: Musa Dagh negyven napja
Franz Werfelről (részletek)
Kali Kinga: Örmény genocídium
Musza Dagh negyven napja - filmen
Örménykérdés — török szemmel
Poósz Lóránd: Az örmény népirtásról és erdélyi visszhangjáról
Szűcs Katalin Ágnes: Például az örmények
Zubor Zalán: Az örmények bosszúja lecsapott a tömeggyilkosokra
4. Ellenségek és szövetségesek
A Dobrudzsa
A Fekete-tenger
A feldúlt tűzhelyekért!
A hadifoglyok
A Szamár-sziget szellemkatonái
Fábián Béla: 6 ló – 40 ember
Hadifogolysors a nagy háborúban*
Lőrinczi László: Szamársziget foglyai
Túri Béla: Orosz foglyok közt
A Kaukázus
A kozák
Alekszandr Szavinov: Mért süllyedt el a "Lusitania"?
Angolország
A rutének
Belgium
Belső ellenségek
Botár Árpád: A láthatatlan hadsereg
Dömötör Gyula Ferenc: Gyanús jelenségek, melyekről a kémek felismerhetők
Elfeledett falklandi csata
Ellenségeink a Földközi-tengeren
Franciaország
„Hitszegés, aminőre nincs példa a történelemben!"
Katkó Márton Áron: Az 1914-es debreceni merénylet
K. Török M. Miklós: Bukovinából
Lengyel Géza: Balkán
Magyarok, székelyek, hősök...
Mircea Dinescu: "Nyakamba vettem a világot"
Montenegró
Németország
Oroszország földje, népe és ereje
Póla, haditengerészetünk kikötője
Przemysl ostroma
Przemysl 1914-ben
Rátz Kálmán: Afrika a világháborúban
Svájc földje és népe
Szerbia
Szibéria
Vas Viktor: A kurdok
Walzel Kelemen: Kémszolgálat a háborúban
Yolland Arthur: Háborús Anglia életéből
4.1. Erdély körül
A megrohant és felszabadított Erdély
Az oláhság letelepedése Erdélyben
Balogh György: Menekülés
Barta Lajos: Erdély megváltása
Az erdélyi földgáz
Batthyány Tivadar gróf: Az erdélyi betörés
Bede Erika: Papolc és az I. világháború
Brassói Lapok: Bodó János derestyei pályaőr szökése oláh fogságból
Bruno Brehm: Ez lett a vége
Emil Isac: A román-magyar béke
Erdélyből menekülő élet
Gróf Andrássy Gyula: Még egy szó Romániáról
Háborús közgazdaság [Erdélyben]
Henri Pozzi: Az óvatos Románia
Idén elkészül Csíkszereda világháborús emlékműve
Kocsis István: Történészek a kereszten avagy az áldozatok bosszúja
Köntös-Szabó Zoltán: (Családi) krónika
Mihályi Balázs: Magyarok kálváriája a román haláltáborban
Mikes Imre: Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig
Mi történik Romániában?
Nagy Szabolcs: Székely bakák a galíciai fronton
Octavian Goga: Maniu is bevonul...
Románia földje és népe
Szávai Géza: Személyekre lebontott történelem
Vámszer Géza: Szakadát és az első világháború
Zsidó Ferenc: Felejtésterápia
5. A háború maga
A béke útja
A háború és a béke szabályai...
A háború férgei
A hadikölcsön
A hadseregek ellátása
A hadsereg élelmezése
A hadüzenettől az első ütközetig
A harctéren megsebesült katonák
A hátországban
A hering és a sózott hal
Ahol 3400 sebesültet ápolnak
A kiütéses tífusz
A kötözőszerekről
A kórházhajó
A lövészároktól a hadikórházig
A magyar asszonyok
A mesterséges végtagok gyártása
Amikor a kicsinyek nagyra nőnek
A nép vezetői
A Pesti Napló és a Magyar Hősök Albuma
A puskagolyó útja
A rokkant-hősök
A sebesült katonák
A sebesült lovak kórháza
A támadás és a védelem
A téli táplálék biztosítása
A világháború okai
Az 50 éves Vöröskereszt
Az élesztő felhasználása
Az itthonmaradtak feladatai
Az I. Világháború [Szarvason] (1914-1918)
Az ivóvíz a háború idején
Az olcsó táplálkozás
Balatonfüred belép a háborúba
Cs. Kottra Györgyi: Hová tűntek a zászlók?
Emlékezés egy nyár-éjszakára
Háborús idők betegségei
Hadviselés a hegyek között
Harc a lövészárkokban
Hogyan éljünk háborús időben?
Hogyan készül a facipő?
Hogyan készül a konzerv?
Hogyan készülnek a barakok?
Hogy csinálják a lövészárkot?
Húsvét a harctéren az első világháború idején
Ivóvíz a harctéren
Mesteri toborzás [Angliában]
Pásztor József: A háború és az állatok
Róbert Péter: Háborús évek Budapesten (1914–1918)
Téli hadviselés az első világháborúban
5.1. Fegyverek, fegyvernemek, haditechnika
A búvárhajó
A fekete puskaportól a dinamitig
A fényszóró a harctéren
A gázbombák
A gépek a háborúban
A gépfegyver
A gépkocsi a háborúban
A gépkocsi a harctéren
A gránát és a srapnel
A gyors hírszerzés
A hadihajók
A hadi közlekedés új eszközei
A hajópáncél
A harctér megvilágítása
A hírszerzés eszközei a harctéren
A katonapuska
A kerékpár a háborúban
A lábszánkó
A léghajók
A lövedékgázak
A lövészárokharc űj eszközei
A mi tüzérségünk
A nehéz tüzérség
A páncélosvonat
A robbantószerek
A szekerek a háborúban
A tábori tüzérség
A tábori vasút
A távolság mérése a harctéren
A tengeri haderő
Átkelés a folyókon
A torpedó
A tüzérség tudománya
A világító bombák
A vízi repülőgép
Az aknák
Bombavetés a repülőgépről
Hadi galambok az első világháború egén
Hadikutyák
Hadseregünk ágyú-óriásai
Harc a föld alatt
Hogyan készülnek a kardok?
Közlekedés a háborúban
Műszaki munkák a harctéren
Légiháború
Színek a harctéren
Torpedók, tengeri aknák
6. Mosolygó háború
A nagy háború anekdotakincse
A háború humorából
Balogh Edgár: Parlament a gyerekszobában
Komáromi János: A nagy háború anekdotái*
Ó, az a csodás a háború...
Vladimir Aichelburg: Ferenc Ferdinánd söre
7. Visszapillantó (jelenkori sajtószemle)
1914 üdvözlete
2014 megismételheti 1914-et
A csecsen háborútól hangos a [cannes-i] fesztivál
E. Csorba Csilla: A harctérre vitt kodak
Bálint Aladár: Háborús fotográfiák
Ál-Párizst építettek az I. világháborúban
„A Monarchia még évtizedekig létezhetett volna”
A Nagy Háborúra emlékezik Franciaország
Az első világháború a magyar katona szemszögéből
Az első világháború máig élő örökségei
„Az első világháború minden illúziót lerombolt”
Schmidt Mária: Az európai testvérháború és tanulságai
Digitális adatbázist hozott létre egy brit múzeum
Elefántok az első világháborúban
ELTE-konferencia, 2014. május 8-9
Fejtő Ferenc: A nagy háború valódi felelősei
Füzéki Bálint: Évforduló (f)elé
Háborús emlékezetvita Nagy-Britanniában
Helló Tommy, Helló Fritz! Ma ne lőj!
Hóból emelnek emléket...
Csunderlik Péter: Hogy ne tévedjen el a lovas
Hős vagy terrorista volt Gavrilo Princip?
I. Garai Béla: Princip és a marslakók
Karácsonyi fegyverszünet...
Kekszből világháborús síremlék
Kiolvadnak a Monarchia katonái az Alpokban
Közös emlékezés az első világháború kitöréséről
Lengyelek az 1. világháborúban
Lövészárkok Európa egységéért
Lucian Boia: Közös európai értelmezésért
Bukaresti háborús forgatókönyvekről – 1914-1916
Lucian Boia - interviuri (Ziarul Gandul)
Mi 1914 és a Monarchia öröksége 2014-ben?
Minden, amit a Nagy Háborúról tudni érdemes
Mindenki tudta, hogy jön a háború
„Mire a levelek lehullanak … lehullottak”
"Nemcsak Németország a hibás"
Németország nehezen birkózik meg az I. világháború örökségével
Oroszország átírja a történelmét: előtérbe került az első világháború
Saáry Éva (Lugano): Látogatás az észak-olaszországi katonai temetőkben
Száz éve robbant ki az első világháború
Száz év - hetven év - idei év
Száz évvel az I. világháború kezdete után is félteni kell az európai békét
Szerbia nem emlékezik meg...
Térhatású képek az első világháború borzalmairól
Tévhitek az első világháborúról
Titkok a nagy háborúból
Történészek (világ)háborúja?
UFO-k az első világháborúban
Versailles unokája, Jalta gyermeke
Virágzó sajtópiac
Vitáznak a britek
Volt egyszer egy Nagy Háború
7.1. Fegyvercsörgés Ukrajna körül
A 68-as kotta
Aczél Endre: Ukrajna / Füstölgő fegyverek
A fegyver eldördült...
Domján Levente: Terroristák lennénk? Nem is gondoltam!
Első világháborús aknák Ukrajnában
Mi lesz Putyinnal?
Spiegel: Kijev és Berlin is nagyon elbaltázta
Szabó József: Rejtett világháború
Szentgyörgyi N. József: Még csend van Herszon vidékén
Szőcs Géza: Az igazság pártján
Tamás Pál: A bumfordi új Metternich
Ukrajna: a véres övezet
Világnapló: Krími háború
8. Szarajevó Kávéház
Ady Endre: Távol a csatatértől
A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája
Alexander Bernát: A háború filozófiájáról
Heti beszélgetés - írta Parázs
A nagy esztendő
Árkossy Károly: "Állásaink előtt ezernyi halott fekszik..."
Az Untauglich*-család
Bálint Aladár: Új művészet
Batthyány Tivadar gróf: A világháború kitörése
Andor József: Egy-két probléma
Elek Artúr: Haditudósítás
Farkas Geiza: A háború lélektana
Francesco Nitti: A háború csődje
Galántai József: Egy évszázados vita és újabb hajtása
Gergely Jolán: A feminizmus és a háború
Hatalmas orkán, tiszta levegő...
Hegedűs Lóránt: Kinek bűne a háború?
Illés Béla: A néma politikusokról
Ivágó István: Világháborút megelőző napok tragikus története
John Keegan: Egy európai tragédia
Könyörgés - véres munkához?
Kosztolányi Dezső: Egy nagyon szomorú könyv
Lakatos Artúr: Egy új szemléletű könyv Magyarország első világháborús részvételéről
Ludwig Emil: Tizennégy júliusa
Patrik Ouředník: Europeana
Rónai Zoltán: Nemzetközi erkölcs
Sárosy Károly: Öreg székely levelei
Száraz ágon...
Schöpflin Aladár: A szavak háborúja
Újrajátszás - kabinetről kabinetre
Vámbéry Rusztem: Mennydörgő pacifizmus
9. Műhelynapló (1)
E-könyv az első világháborúról
Interjú a Hargita Népének
Interjú az Udvarhelyi Híradónak
Székedi Ferenc (pénteki) rádiójegyzete
Interneten elérhető könyvek, forrásmunkák, dokumentumok
Sorscédulák a nagy háborúból
Szerzőkről, forrásokról [egyelőre hiányos]
II. Az első világháború folytatódik...
1. Centenáriumi megemlékezések
A nagy európai polgárháború
A nagy háború emlékei
A Parlamentnél őrködik a Lajta
A szerb politikusok propagandára is használták az évfordulót
Az alvajárók visszatérése - 1914-2014
Az I. világháborúról nem lehet elhallgatni semmit
Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának életképei
Centenáriumi háborús bélyeg
Emlékezés Zilahon
Gerő András: a nacionalizmustól elvesztették a józan ítélőképességüket a nemzetek
Háborús színház fogság idején
Habsburg Károly Szarajevóban
Hollande és Gauck közös megemlékezése
Hős volt vagy terrorista Gavrilo Princip?
Il Silenzio
Isten hozzád Európa 1914-1918.
Két lövés, 15 millió halott – Gavrilo Princip leszármazottjával beszélgettünk
Kiértékelték az első világháborús pályázatot
Kurcz Béla: A béke utolsó hónapja
Magyar írók és az első világháború
Magyar katonák masíroztak a Champs-Élysées-n
Merénylet Szarajevóban
Múmiával a hálószobában - Balzsamozott Trianon
Nagy Benedek: Szarajevói béke
Nagy Háború – képregénypályázat
Olasz-szlovén megemlékezés a nagy háborúról
Sokkoló kiállítás a nagy háborúról
Svejk is szobrot kapott
Szarajevó, 2014. június 28.
Szobrot állítottak Gavrilo Principnek Bosznia-Hercegovinában
Szobrot állítanak Gavrilo Principnek Belgrádban
Télikabátért háború
Történész: emlékezni kell, nem ünnepelni
Utánlövések
Videójáték a nagy háborúról: The Great War
Világháborús megemlékezéssel kezdődött a tagállami vezetők találkozója
2. Interneten elérhető könyvek, forrásmunkák, dokumentumok
3. Háborús naplókból
A Basset-féle küldetés
Agyagemberek a Monte San Michelén
„Akkor a háború, ez a tizennégyes háború kitört"
Albisi Barabás Béla: Amerikából — francia fogságba
Anatole France: Elmélkedések - Beszélgetések
Antal Imre: A cs. és kir. 82. székely gyalogezred katonája
Balassa Imre: Támadó hadjárat Románia ellen
Bánhegyesi Imre naplójából*
Berkes Imre: Vérző falvakon át
Constantin C. Popian: Erdélyi hadjáratom
Csabai István: Fakeresztek mentén - népek országútján
Dobozy Imre: A háború Orosházán
Egy [román] tüzértiszt töredékes naplója
Ernest Johnson: Hangszeres napló
Esterházy Lujza: Lengyelnek ünnep, magyarnak gyász
Fábry Zoltán: Levelezőlapok szüleimhez
Fényes László könyve a szerb harctérről
G. Bernard Shaw: Legenda helyett igazság
Göndör Ferenc: A besszarábiai front felé...
Haditudósítások
Hans Carossa német katonaorvos 1916-os gyimesi naplójegyzetei
Herczeg Géza: Végig Szerbián
Jászai Mari emlékirataiból
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Károlyi Mihály nem volt hazaáruló
Katona Sándor honvéd: Hadak útja Szerbiába és Montenegróba
Koch Rudolf: Harctéri naplóm 1914. Július 26-tól
Kozma Miklós: Egy csapattiszt naplója
Kray István báró, dr.: A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt
Landauer Béla: Glória
Szini Gyula a Glóriáról
Landauer Béla: Julius 25 - A belgrádi nagy nap
Lázár Miklós: Naplóm
Lukács Béla* háborús emlékirataiból
Molnár Ferenc haditudósító
Pilisi Lajos: Kacagni — meghalni
Pogány József: Jó oroszok
Pogány József: A földreszállt pokol
Simone de Beauvoir: Egy jó házból való úrilány emlékei
Strém István: Az én ablakom
Szöllősy Aladár: A nagy út
Szomory Emil: Havasi gyopár
Tersánszky Józsi Jenő: Naplóm (1914–15)
Váry Rezső: Hazatérés szibériai hadifogságból
Vitéz Deseő Lajos: Erdélyben az oláh háborúban
Weisz doktor háborús naplójából
3.1 Újságkivágások
A gyarmatokat ma is nyakéknek tekintik
A magyarországi sajtó és a hatalom az első világháború kitörésének idején
Az Irodalmi Magazin a Nagy Háborúról
Egy kivágott interjú
Éljen a háború! - izgatott menet járta körbe Szegedet
Gorda Éva: Tábori újságok az I. világháborúban
Szegeden lőtték le az első behatoló repülőgépet
4. A kulisszák mögött
A könnyen elsülő revolverek kora
A német kém, aki köszönetet mondott kivégzése előtt az őröknek
A Nobel-díjas, aki Przemysl poklában is bizonyított
A sokszoros túlerő okozta a Zenta vesztét
A világtörténelem leghíresebb kémnője: Mata Hari
Aki a katonákat szerette...
Az első világháború első halottja
Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere
Csodatevő gyógyító vagy gátlástalan gazember?
Erdély Jenő: Városunk az ezernapos háborúban
Gellért Oszkár: Vörös könyv Romániáról
"Háromlábú" kutya volt az 1. világháború hőse
Manfred von Richthofen - a vörös báró és legendája
Mit adott nekünk az I. világháború?
Nyolcévesen vonult be a legfiatalabb szerb gyerekkatona
Szabadsághős vagy hazaáruló...
Szende Zoltán: Invázió Magyarországon
Tíz híres hadvezér az első világháborúban
Tíz tényező, ami közrejátszott a Központi Hatalmak első világháborús vereségében
Tíz újságcikk, amely meghozta az emberek kedvét a világháborúhoz
Több embert ölt meg, mint a fegyverek
Zubor Zalán: Jaj a meggyőzötteknek
5. Háborús képvilág
23 ismeretlen fotó
A Northfoto első világháborús képeiből
A Reuters archivumából
Az árok - egy rendhagyó első világháborús film
Az Érdekes Újság háborús albuma (I-X. füzet)
Az Erdélyi Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből
Balogh Rudolf háborús fotográfiáiból
Báró Mednyánszky László háborús képei
Békés napok a fronton...
Egy végzetes utazás képei
Háború a reklámban - reklám a háborúban
Háborús rajzok, grafikák
Háborús "szellemképek"
Háború - sztereóban
Házasság és család a Nagy Háború árnyékában / "Gondolatban mindig ott leszek"
Így! Most már lőhetnek… köszönöm!
Jön minden idők leghitelesebb háborús sorozata?
Kerámiapipacsok a Towernél
Kriván Ferenc kiállítás nyílik
Magyar vasutak az első világháborúban
Marcona hadfi csokor vadvirággal
Megtévesztő hajók a vízen
Múzeum az Isonzó völgyében
Pilótaálomból - haditudósító
Százéves történet - első világháború
Sztereoképek az első világháborúból
Üdvözlet a frontról
6. Háborús emlékképek (a Hargita Népe a nagy háborúról)
„A székelyföldi ezredek megálltak helyüket"
„Kietlen pusztaság és halotti csend”
Hollók a háborúban
Képek, emlékek, katonák
Komoróczy György: Világháború
Ladó István szerencséje
Menasági történetek
7. Irodalom és háború (II)
A csatamezők új messiása
Alekszandr Szolzsenyicin: A térkép előtt
Pelle János: A vörös kerék
"A versek mondanak el a legtöbbet"
Bertolt Brecht prózájából, verseiből
Émile Zola háborúja és békéje
Florian Illies: 1913
Halmágyi Samu verseiből
Hammerstein Judit: Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller
Henri Barbusse: Tűz
Herczeg Ferenc: Túl az életen...
Iszaak Babel: Lovashadsereg
Ivo Andric: Híd a Drinán
Ivo Andric: Tomo Galusz rajongása és szenvedése
Kaffka Margit háborúi
Kaffka Margit naplójegyzeteiről
Karinthy Frigyes-breviárium
Karinthy Frigyes: Fából vaskarika
Kassay János verseiből
Lengyel József: Prenn Ferenc hányatott élete
Megszámláltattál − a magyar tragédia előérzete
Mekis D. János: Hadi-esztétika, termékeny nyelvzavar
Mészöly Miklós: Háború és irodalom
Mit tegyen az író a háborúval szemben?
Nagy István: Sáncalja
„…ne bánts senkit, nem bánt senki!”
Robert Graves: Isten hozzád, Anglia!
Stefan Zweig: Epizód a Genfi-tavon
Szép Ernő: A sánta fiatal ember naplója
Szomory Dezső: Harry Russel-Dorsan harctéri levelei
Kerekes Tamás kritikája a könyvről
Tersánszky J. Jenő: Jön a főherceg
Torday Emil: A sánta kislány
8. Mai értelmezések
Stefano Bottoni: Trianonról Bukarestben
Műhelynapló (2)
“A világban pusztít a gyűlölet…”
Szerzőkről, forrásokról (munkában)
2014. szeptember 17., szerda
2014. augusztus 9., szombat
Kölcsönsorok: Ofelia Prodan
Sz. 1976, Urziceni. Szociológiát, majd informatikát tanul bukaresti egyetemeken. Első verskötete 2007-ben jelent meg (Elefantul din patul meu - Elefánt az ágyamban), további kötetei:Cartea mică - A kis könyv (2007), Invincibili - Legyőzhetetlenek (2008), Ruleta cu nebun - Rulett a tébolyulttal (2008), În trei zile lumea va fi devorată - Három nap alatt felfalják a világot (2010), Ulise si jocul de sah - Ulisszesz és a sakkjáték (2011), Călăuza - A kalauz (2012). Számos irodalmi díjat kapott. Verseit több nyelvre is (angol, francia, portugál, magyar, olasz, holland) lefordították. (Cseke Gábor)
a metróban
în metrou
megnyomom a gombot a szenzoros ajtók lassan kinyílnak
az emberek tülekednek meggondolom magam
mégse szállok ki a metróból most elég a tér a "helyezkedéshez"
visszaülök egy székre s egy térképet bámulok
minden oly ködös lehunyom a szemem
"a néphadsereg megálló következik"
s mintha máris milliónyi emberformájú katonát látnék
kék kezeslábasban
műanyag gépfegyverrel lövésre készen
"én vagyok a kis oana, te ki vagy?"
kinyitom a szemem egy kislány rózsaszín barbie kalappal és barbie hátizsákkal
kis kezét nyújtja felém önkéntelenül elmosolyodom
a kislány is mosolyog a metró megáll
a néphadseregnél megnyomom a gombot az ajtók tárulnak
lassan kiszállok egy pillanatra hátranézek
a kislány integet kerek tekintetével mereven szomorúan
néz
a metró az alagútba bújik a képet a retina őrzi
míg szét nem morzsolja az emberi nyüzsgés
apăs butonul uşile cu senzori se deschid lent
oamenii se îmbulzesc mă răzgândesc
nu mai cobor din metrou acum e spaţiu pentru „manevre”
mă aşez din nou pe un scaun şi privesc o hartă
privirea mi se înceţoşează închid ochii
„staţia următoare armata poporului”
vizualizez milioane de soldaţi androizi
îmbrăcaţi în salopete albastre
cu mitraliere de plastic în poziţie de tragere
„eu sunt oana cea mică, tu cine eşti?”
deschid ochii o fetiţă cu un fes roz barbie cu un rucsac barbie
îmi întinde o mână mică zâmbesc fără să vreau
fetiţa zâmbeşte şi ea metroul se opreşte
la armata poporului apăs butonul uşile se deschid
cobor încet întorc o secundă capul
fetiţa îmi face cu mâna cu ochii ei rotunzi fixându-mă
trist
metroul intră în tunel imaginea persistă pe retină
până se dezintegrează printre oamenii forfotind haotic
az egyensúly emberei
oameni ai echilibrului
magunk vagyunk s szeretnénk egyedül lenni
a közeledés csak a csábítás játszmája csupán
ha akarunk valamit azt is tudjuk hogyan érjük el
hamarosan egy újra feltöltött nap von fénybe melegen
egy ultrabonyolult üzem hasznosítja újra megállás nélkül
hulladékainkat a fölös enzimeket és hormonjainkat
egy jó és mindenható üzem alakít át
mindegyikünket az egyensúly embereivé
suntem singuri şi ne dorim să fim singuri
apropierea e doar un joc al seducţiei
dacă vrem ceva ştim şi cum să obţinem
în curând un soare reîncărcat ne va lumina cald
o uzină ultrasofisticată va recicla fără oprire
deşeurile noastre enzimele şi hormonii în exces
o uzină bună şi atotputernică ne va transforma
pe fiecare în oameni ai echilibrului
halált mondok
spun moarte
halált mondok és ez mit sem jelent
csöndet mondok és hallani miként üvölt az akitől mindent megtagadtak
ismét azt mondom halál és a gázkamrákba lépek
lefényképezem a szörnyűségeket és azok hagyják magukat lefotózni
kitalálok egy új steril nyelvet
csak ezen a nyelven beszélek és senki se ért meg
megtanulok hallgatni boldog embereket fényképezni
azzal a széles mosollyal embereket
akik kezet fognak melegen összeölelkeznek
és a következő pillanatban hátbadöfik egymást
spun moarte şi asta nu înseamnă nimic
spun linişte şi se aude urletul celui căruia i s-a refuzat totul
spun moarte din nou şi intru în camerele de gazare
fotografiez ororile şi ororile se lasă fotografiate
inventez o limbă nouă aseptică
vorbesc numai în această limbă şi nimeni nu mă înţelege
învăţ să tac învăţ să fotografiez oameni fericiţi
cu zâmbetul acela destins oameni
care îşi dau mâna se îmbrăţişează călduros
şi în momentul următor se înjunghie pe la spate
adóhátralék
datorii către stat
nehezen jutok előre véget nem érő sorban állok
a rekkenő hőségben hogy adómat kifizessem
egy nő hisztisen sikoltozva fenyegetőzik
hogy megöli a kölykét "csillapodjék hölgyem" próbálkozik
valaki
"ugyanabban a csónakban evezünk" de a nő
még jobban hisztizik kölyke felébredt rákezdi ő is
már-már közönyösen áxcsorognak a sorban az embereket
legyűrte a bürokrácia a fiatalok szórakoznak
fülükön fejhallgatóval én mindent hallok
amit a sorban mondanak bármit beszélnek
különleges értelmet nyer
mintha egycsapásra őszintébbé megértőbbé válnánk
vagy idegesebbé durvábbá attól függ
az ablak mögött a hivatalnoknő kimérten
papirost lapít az üveghez amin az áll
"10 perc múlva jövök" az emberek zúgolódnak
a 10 perc eltelt s a tisztviselőnő sehol
újabb tz perc és feltűnik a hivatalnok
durcásan a hisztérikus nő
elájul kölykével a karján kihívjuk a mentőt
azt mondják szívbeteg próbálják újraéleszteni hiába
az asszonyt menten a hullaházba szállítják
a mentőorvos a csecsemőt leadja egy szociális
központnál
néhányan vállalkoznak hogy örökbe fogadják de csak tessék-lássék
szétszéledünk minden érzelem nélkül fecsegünk osztjuk
a semmit
elvégre banális ügy naponta megesik
înaintez cu greu stau la o coadă interminabilă
în căldura sufocantă să-mi plătesc impozitul către stat
o femeie devine isterică ţipă şi ameninţă
că-şi ucide pruncul „doamnă, calmaţi-vă!” încearcă
cineva
„toţi suntem în aceeaşi situaţie” dar femeia
se isterizează şi mai tare pruncul s-a trezit ţipă şi el
se stă aproape apatic la coadă oamenii
se declară înfrânţi de birocraţie tinerii se deconectează
cu căştile la urechi eu ascult tot
ce se vorbeşte la coadă orice se spune
capătă o importanţă specială
ca şi cum ai deveni brusc mai sincer mai înţelegător
sau mai nervos şi mai brutal depinde
funcţionara de la ghişeu închide cu mişcări precise
pune în geam o hârtie pe care scrie
„mă întorc în 10 minute” oamenii se agită
cele 10 minute trec şi funcţionara încă n-a apărut
mai trec încă 10 minute şi funcţionara apare
cu un aer indignat femeia isterică
leşină cu pruncul în braţe chemăm salvarea
se pare că e cardiacă se încearcă resuscitarea degeaba
femeia este transportată urgent la morgă
paramedicul va lăsa pruncul la un centru de asistenţă
socială
câţiva se oferă să-l infieze dar mai mult formal
ne risipim comentând fără urmă de milă fără nicio
tresărire
până la urmă e un fapt banal se întâmplă zilnic
Forrás: Vatra, 2014/4-5
a metróban
în metrou
megnyomom a gombot a szenzoros ajtók lassan kinyílnak
az emberek tülekednek meggondolom magam
mégse szállok ki a metróból most elég a tér a "helyezkedéshez"
visszaülök egy székre s egy térképet bámulok
minden oly ködös lehunyom a szemem
"a néphadsereg megálló következik"
s mintha máris milliónyi emberformájú katonát látnék
kék kezeslábasban
műanyag gépfegyverrel lövésre készen
"én vagyok a kis oana, te ki vagy?"
kinyitom a szemem egy kislány rózsaszín barbie kalappal és barbie hátizsákkal
kis kezét nyújtja felém önkéntelenül elmosolyodom
a kislány is mosolyog a metró megáll
a néphadseregnél megnyomom a gombot az ajtók tárulnak
lassan kiszállok egy pillanatra hátranézek
a kislány integet kerek tekintetével mereven szomorúan
néz
a metró az alagútba bújik a képet a retina őrzi
míg szét nem morzsolja az emberi nyüzsgés
apăs butonul uşile cu senzori se deschid lent
oamenii se îmbulzesc mă răzgândesc
nu mai cobor din metrou acum e spaţiu pentru „manevre”
mă aşez din nou pe un scaun şi privesc o hartă
privirea mi se înceţoşează închid ochii
„staţia următoare armata poporului”
vizualizez milioane de soldaţi androizi
îmbrăcaţi în salopete albastre
cu mitraliere de plastic în poziţie de tragere
„eu sunt oana cea mică, tu cine eşti?”
deschid ochii o fetiţă cu un fes roz barbie cu un rucsac barbie
îmi întinde o mână mică zâmbesc fără să vreau
fetiţa zâmbeşte şi ea metroul se opreşte
la armata poporului apăs butonul uşile se deschid
cobor încet întorc o secundă capul
fetiţa îmi face cu mâna cu ochii ei rotunzi fixându-mă
trist
metroul intră în tunel imaginea persistă pe retină
până se dezintegrează printre oamenii forfotind haotic
az egyensúly emberei
oameni ai echilibrului
magunk vagyunk s szeretnénk egyedül lenni
a közeledés csak a csábítás játszmája csupán
ha akarunk valamit azt is tudjuk hogyan érjük el
hamarosan egy újra feltöltött nap von fénybe melegen
egy ultrabonyolult üzem hasznosítja újra megállás nélkül
hulladékainkat a fölös enzimeket és hormonjainkat
egy jó és mindenható üzem alakít át
mindegyikünket az egyensúly embereivé
suntem singuri şi ne dorim să fim singuri
apropierea e doar un joc al seducţiei
dacă vrem ceva ştim şi cum să obţinem
în curând un soare reîncărcat ne va lumina cald
o uzină ultrasofisticată va recicla fără oprire
deşeurile noastre enzimele şi hormonii în exces
o uzină bună şi atotputernică ne va transforma
pe fiecare în oameni ai echilibrului
halált mondok
spun moarte
halált mondok és ez mit sem jelent
csöndet mondok és hallani miként üvölt az akitől mindent megtagadtak
ismét azt mondom halál és a gázkamrákba lépek
lefényképezem a szörnyűségeket és azok hagyják magukat lefotózni
kitalálok egy új steril nyelvet
csak ezen a nyelven beszélek és senki se ért meg
megtanulok hallgatni boldog embereket fényképezni
azzal a széles mosollyal embereket
akik kezet fognak melegen összeölelkeznek
és a következő pillanatban hátbadöfik egymást
spun moarte şi asta nu înseamnă nimic
spun linişte şi se aude urletul celui căruia i s-a refuzat totul
spun moarte din nou şi intru în camerele de gazare
fotografiez ororile şi ororile se lasă fotografiate
inventez o limbă nouă aseptică
vorbesc numai în această limbă şi nimeni nu mă înţelege
învăţ să tac învăţ să fotografiez oameni fericiţi
cu zâmbetul acela destins oameni
care îşi dau mâna se îmbrăţişează călduros
şi în momentul următor se înjunghie pe la spate
adóhátralék
datorii către stat
nehezen jutok előre véget nem érő sorban állok
a rekkenő hőségben hogy adómat kifizessem
egy nő hisztisen sikoltozva fenyegetőzik
hogy megöli a kölykét "csillapodjék hölgyem" próbálkozik
valaki
"ugyanabban a csónakban evezünk" de a nő
még jobban hisztizik kölyke felébredt rákezdi ő is
már-már közönyösen áxcsorognak a sorban az embereket
legyűrte a bürokrácia a fiatalok szórakoznak
fülükön fejhallgatóval én mindent hallok
amit a sorban mondanak bármit beszélnek
különleges értelmet nyer
mintha egycsapásra őszintébbé megértőbbé válnánk
vagy idegesebbé durvábbá attól függ
az ablak mögött a hivatalnoknő kimérten
papirost lapít az üveghez amin az áll
"10 perc múlva jövök" az emberek zúgolódnak
a 10 perc eltelt s a tisztviselőnő sehol
újabb tz perc és feltűnik a hivatalnok
durcásan a hisztérikus nő
elájul kölykével a karján kihívjuk a mentőt
azt mondják szívbeteg próbálják újraéleszteni hiába
az asszonyt menten a hullaházba szállítják
a mentőorvos a csecsemőt leadja egy szociális
központnál
néhányan vállalkoznak hogy örökbe fogadják de csak tessék-lássék
szétszéledünk minden érzelem nélkül fecsegünk osztjuk
a semmit
elvégre banális ügy naponta megesik
înaintez cu greu stau la o coadă interminabilă
în căldura sufocantă să-mi plătesc impozitul către stat
o femeie devine isterică ţipă şi ameninţă
că-şi ucide pruncul „doamnă, calmaţi-vă!” încearcă
cineva
„toţi suntem în aceeaşi situaţie” dar femeia
se isterizează şi mai tare pruncul s-a trezit ţipă şi el
se stă aproape apatic la coadă oamenii
se declară înfrânţi de birocraţie tinerii se deconectează
cu căştile la urechi eu ascult tot
ce se vorbeşte la coadă orice se spune
capătă o importanţă specială
ca şi cum ai deveni brusc mai sincer mai înţelegător
sau mai nervos şi mai brutal depinde
funcţionara de la ghişeu închide cu mişcări precise
pune în geam o hârtie pe care scrie
„mă întorc în 10 minute” oamenii se agită
cele 10 minute trec şi funcţionara încă n-a apărut
mai trec încă 10 minute şi funcţionara apare
cu un aer indignat femeia isterică
leşină cu pruncul în braţe chemăm salvarea
se pare că e cardiacă se încearcă resuscitarea degeaba
femeia este transportată urgent la morgă
paramedicul va lăsa pruncul la un centru de asistenţă
socială
câţiva se oferă să-l infieze dar mai mult formal
ne risipim comentând fără urmă de milă fără nicio
tresărire
până la urmă e un fapt banal se întâmplă zilnic
Forrás: Vatra, 2014/4-5
2014. augusztus 7., csütörtök
Kölcsönsorok: Lia Faur
Sz. Szoborsinban (Arad m.). Az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetem oktatója, az Arca című folyóirat szerkesztője. E lapban közölte első verseit 2002-ben. Ugyanakkor jelent meg első kötete (Exerciţiu de striptease - Vetkőzési gyakorlat, 2002). További kötetei: Piele de imprumut (Kölcsönbőr, versek, 2009), Eşichier (Sakktábla, párbeszédek Ştefan Foarţăval, 2012).
A nevem
(Numele meu)
rámtör a szomorúság
az esőben útban a Romana-tér felé
a hideg akár a befőttesüvegek közti űr
egy szál rokonom sincs már
rendre mind oda lettek
az elvadult temetőkben
elfüvesedett kertekben
senki se gyomlál már fölöttük
az emberek meghalni mentek
mint a vágóhídi bárányok
gondolván hogy majd továbbmentem a nevüket
de nekem így is nehéz nap nap után esőben
a Romana-tér felé
miközben a gépkocsik lefröcskölnek az út szélén
bármilyen óvatos legyek
a kutyák meg csak úgy megmarnak
csak a nevük az ami rám maradt
az egész fiatalság és a gyermekkori szagok
a halál előtti gondolatok
az ő esőköpenyébe rejtőztek
mely áttetsző mint a kocsonya
úgy óvom kopott esernyőmmel
a varródobozba zárt szerelmemmel
kerékpárral tekerem az útjelzők között
angyalként szárnykeresőben
mă cuprinde tristeţea
mergând prin ploaie spre Piaţa romană
e un frig ca între două borcane goale
nu mai am nicio rudă
toate s-au dus una câte una
prin cimitire împădurite
prin grădini pline de iarbă
nimeni nu le mai smulge buruienile
oamenii s-au dus să moară ca mieii la tăiere
crezând că eu voi purta mai departe numele lor
dar şi aşa mi-e greu zi de zi prin ploaie
spre Piaţa romană
când maşinile mă stropesc la marginea trotuarului
oricât de cuminte aş păşi
iar câinii mă muşcă fără motiv
numele lor este tot ce mi-a mai rămas
toată tinereţea şi mirosurile copilăriei
toate gândurile dinaintea morţii
se regăsesc în pelerina lui de ploaie
transparentă ca o gelatină
pe ea o apăr cu umbrela mea ponosită
cu dragostea mea închisă în cutia de nasturi
pedalând cu bicicleta printre jaloane
ca un înger în căutare de aripi
Füvek ölelésében
(Înfăşurat în ierburi)
rejtőzz el a senki kertjében
és szenderedj el végleg
elnyúlva kitalált koporsóban egy fa árnyékában
elfáradtam miként valamennyi asszony akik
mindegyre nyúlánk férfiakat szülnek lábujjaik körme
szétszaggatja a méhüket
sprőd hajú férfiak akik megvénülnek odabenn
és még napklete előtt bomlásnak indulnak
rejtőzz el a senki kertjében
és nyeljen el a föld ott ahol a vakondok
túr
te pedig vonszold a tested a föld mélyén
egerek meg egyéb néma és vaksi
lények között
éld át egycsapásra a fa és rólad kinőtt fű
életét
feszülő életed akár egy gyökér mely bárhogy akarnád
kitéphetetlen
rejtőzz el magad elől egy elhagyott kertben
ahol csak lépteid maradnak utánad
a lágy és nedves földbe ragadva
să te ascunzi într-o grădină a nimănui
şi să adormi până la sfârşit
întins într-un sicriu imaginar ia umbra unui copac
am obosit cum obosesc toate femeile care
nasc mereu şi mereu bărbaţi înalţi ce le distrug uterul
cu unghiile de la picioare
bărbaţi cu părul aspru care îmbătrânesc în ele
şi intră în putrefacţie înainte de răsăritul soarelui
să te ascunzi într-o grădină a nimănui
şi să te înghită pământul în locul unde cârtiţele îşi sapă
muşuroaie
iar tu să îţi târăşti trupul pe sub pământ
alături de şoareci şi alte vieţuitoare
mut şi orb
să trăieşti deodată viaţa copacului şi a ierbii de deasupra
ta
viaţa ta întinsă ca rădăcina care nu vrea să se desprindă
nici în ruptul capului
să te ascunzi de tine într-o grădină a nimănui
unde doar paşii rămân în urma ta
adânciţi în pământul moale şi umed
Matrjoska-asszonyok
(Femei Matrioşka)
végtére is a növény oly természetes
eljön a pillanat amikor növekedni kezd
megvastagszik szerteágazik
rovarokat zabál és az ágy szélén virágba borul
akkor mohón körülölel
és nincsen fölötte semmi hatalmunk
tavaszok vonulnak át ingeden amit örökké magamra öltök
benne a férfi szaga aki a kályhasutban
alszik
üvegszerű madarak csőrükben az égre emelnek
ruháim a világ egyik végétől a másikig kiterítve
sorban távíródrótra aggatva
láthatod miként öltik fel az asszonyok őket
mily fura hogy Matrjoska-babákra hasonlítanak
în rest plantele sunt fireşti
au momentele lor când încep să crească
să se îngroaşe să se întindă
înghit insecte şi înfloresc pe marginea patului
ne cuprind atunci lacom
şi noi nu avem nicio putere
trec primăveri peste cămaşa ta pe care o îmbrac mereu
în ea e mirosul pielii bărbatului care doarme la gura
sobei
ne cuprind păsări sticloase în cioc şi ne ridică la cer
rochiile mele se întind de la un capăt la altul al lumii
înşirate pe-o sârmă de telegraf
vezi cum se îmbracă femeile în ele
şi e ciudat cum seamănă cu păpuşile Matrioşka
Cseke Gábor fordításai
[Forrás: Vatra, 2014/4-5.]
A nevem
(Numele meu)
rámtör a szomorúság
az esőben útban a Romana-tér felé
a hideg akár a befőttesüvegek közti űr
egy szál rokonom sincs már
rendre mind oda lettek
az elvadult temetőkben
elfüvesedett kertekben
senki se gyomlál már fölöttük
az emberek meghalni mentek
mint a vágóhídi bárányok
gondolván hogy majd továbbmentem a nevüket
de nekem így is nehéz nap nap után esőben
a Romana-tér felé
miközben a gépkocsik lefröcskölnek az út szélén
bármilyen óvatos legyek
a kutyák meg csak úgy megmarnak
csak a nevük az ami rám maradt
az egész fiatalság és a gyermekkori szagok
a halál előtti gondolatok
az ő esőköpenyébe rejtőztek
mely áttetsző mint a kocsonya
úgy óvom kopott esernyőmmel
a varródobozba zárt szerelmemmel
kerékpárral tekerem az útjelzők között
angyalként szárnykeresőben
mă cuprinde tristeţea
mergând prin ploaie spre Piaţa romană
e un frig ca între două borcane goale
nu mai am nicio rudă
toate s-au dus una câte una
prin cimitire împădurite
prin grădini pline de iarbă
nimeni nu le mai smulge buruienile
oamenii s-au dus să moară ca mieii la tăiere
crezând că eu voi purta mai departe numele lor
dar şi aşa mi-e greu zi de zi prin ploaie
spre Piaţa romană
când maşinile mă stropesc la marginea trotuarului
oricât de cuminte aş păşi
iar câinii mă muşcă fără motiv
numele lor este tot ce mi-a mai rămas
toată tinereţea şi mirosurile copilăriei
toate gândurile dinaintea morţii
se regăsesc în pelerina lui de ploaie
transparentă ca o gelatină
pe ea o apăr cu umbrela mea ponosită
cu dragostea mea închisă în cutia de nasturi
pedalând cu bicicleta printre jaloane
ca un înger în căutare de aripi
Füvek ölelésében
(Înfăşurat în ierburi)
rejtőzz el a senki kertjében
és szenderedj el végleg
elnyúlva kitalált koporsóban egy fa árnyékában
elfáradtam miként valamennyi asszony akik
mindegyre nyúlánk férfiakat szülnek lábujjaik körme
szétszaggatja a méhüket
sprőd hajú férfiak akik megvénülnek odabenn
és még napklete előtt bomlásnak indulnak
rejtőzz el a senki kertjében
és nyeljen el a föld ott ahol a vakondok
túr
te pedig vonszold a tested a föld mélyén
egerek meg egyéb néma és vaksi
lények között
éld át egycsapásra a fa és rólad kinőtt fű
életét
feszülő életed akár egy gyökér mely bárhogy akarnád
kitéphetetlen
rejtőzz el magad elől egy elhagyott kertben
ahol csak lépteid maradnak utánad
a lágy és nedves földbe ragadva
să te ascunzi într-o grădină a nimănui
şi să adormi până la sfârşit
întins într-un sicriu imaginar ia umbra unui copac
am obosit cum obosesc toate femeile care
nasc mereu şi mereu bărbaţi înalţi ce le distrug uterul
cu unghiile de la picioare
bărbaţi cu părul aspru care îmbătrânesc în ele
şi intră în putrefacţie înainte de răsăritul soarelui
să te ascunzi într-o grădină a nimănui
şi să te înghită pământul în locul unde cârtiţele îşi sapă
muşuroaie
iar tu să îţi târăşti trupul pe sub pământ
alături de şoareci şi alte vieţuitoare
mut şi orb
să trăieşti deodată viaţa copacului şi a ierbii de deasupra
ta
viaţa ta întinsă ca rădăcina care nu vrea să se desprindă
nici în ruptul capului
să te ascunzi de tine într-o grădină a nimănui
unde doar paşii rămân în urma ta
adânciţi în pământul moale şi umed
Matrjoska-asszonyok
(Femei Matrioşka)
végtére is a növény oly természetes
eljön a pillanat amikor növekedni kezd
megvastagszik szerteágazik
rovarokat zabál és az ágy szélén virágba borul
akkor mohón körülölel
és nincsen fölötte semmi hatalmunk
tavaszok vonulnak át ingeden amit örökké magamra öltök
benne a férfi szaga aki a kályhasutban
alszik
üvegszerű madarak csőrükben az égre emelnek
ruháim a világ egyik végétől a másikig kiterítve
sorban távíródrótra aggatva
láthatod miként öltik fel az asszonyok őket
mily fura hogy Matrjoska-babákra hasonlítanak
în rest plantele sunt fireşti
au momentele lor când încep să crească
să se îngroaşe să se întindă
înghit insecte şi înfloresc pe marginea patului
ne cuprind atunci lacom
şi noi nu avem nicio putere
trec primăveri peste cămaşa ta pe care o îmbrac mereu
în ea e mirosul pielii bărbatului care doarme la gura
sobei
ne cuprind păsări sticloase în cioc şi ne ridică la cer
rochiile mele se întind de la un capăt la altul al lumii
înşirate pe-o sârmă de telegraf
vezi cum se îmbracă femeile în ele
şi e ciudat cum seamănă cu păpuşile Matrioşka
Cseke Gábor fordításai
[Forrás: Vatra, 2014/4-5.]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

