A dió feltörése (2)

Olvasónapló  Sarány István 
Garabonciások c. könyvéről

A "bónusz"-CD

Azt ígértem, hogy ma ténylegesen bemutatom a könyvet. Mert aki rászánja magát, hogy el is olvassa, elejétől a végig, jó ha tudja, mit hol talál a jól megszerkesztett, kemény könyvborítók között (tervezte Miklós Hanna Ingrid)
A hosszúkás könyv, amelynek szerkesztői H. Szabó Gyula és Keresztes Imola, pontosan 306 oldalas (beleértve a tartalomjegyzéket is), s több részből illesztették össze.

Az előszót - amely a könyv végén románul, németül és szerbül is olvasható - Brindusa Armanca temesvári újságíró jegyzi, aki évekig volt a budapesti román kulturális intézet igazgatója. Nem véletlen, hogy őt kérték fel bemutatni a könyv tárgyát: nagyon is jól ismeri azt a közeget, mely a Garabonciás együttes létrejöttének kedvezett. ugyanakkor tanúja volt, amint Temesvár termékeny színhelye lett mindenfajta újító kísérletnek  - igy zenei törekvésnek is.

Következik utána a könyv törzsanyaga: Sarány István szövege, 16 fejezetbe foglalva (11-148. old.); a romániai magyar könnyűzene kialakulásának, illetve a Garabonciás létrejöttének, szerepének taglalása után dr. Albert Ferenc foglalja össze egy utószóban  az 1968-ban indult romániai szellemi erjedés temesvári és ifjúsági vonatkozásait. Írása végén felszólítja mindazokat, akik átélték az eseményeket, hogy emlékezzenek az akkori idők fenyegető jelszavára: "A szó veszélyes fegyver!"
Hogy mennyire  veszélyes, azt olyan művészeti ág története is igazolja, mint az általában lenézett, komolytalannak tartott, szórakozásra való "könnyű" zenéé.

A 149. oldaltól kezdve a könyv terjedelmes Függelék-részt nyit, amelyben helyet kaptak:
- Csutak István, a Garabonciás, illetve az egykori együttes hagyományait folytató Garabonciás - Wandering Magicians vezetője közread egy csokrot az együttes szövegírója, néhai Kinde Annamária dalszövegeiből, illetve a Garabonciás-dalok kottáiból. Lajstromot találhatunk a Függelékben a ma is elérhető Garabonciás-diszkográfiáról (lemezek, klipek, dokumentumfilmek, feldolgozások)

Csutak István, Antal Imre 
szabadtéri próbán a garabonciások a hetvenes években

- Csutak István Személyes fényképalbum személyes fényképekkel (Garabonciás 1974-1981) címmel emlékeit foglalja össze zenésszé válásának állomásairól, képi dokumentumairól. Összefoglalója - szubjektív benyomásainak, emlékeinek összegzése - szerencsésen egészíti ki a könyv elemző, objektivitásra törő szemléletét.
A könyv végén megtalálhatjuk a felhasznált irodalom gazdag jegyzékét (mintegy száz címet, hivatkozást, forrást számláltunk össze), következnek a már említett, más nyelvű szövegek, majd pontos Névmutató egészíti ki a munkát.
Mintegy bónuszként, a hátsó belső borítóra ragasztva található a mai Garabonciás (- Wandering Magicians ) 13 zeneszámot tartalmazó, Biztató című CD-je, ami az elmélettől, a betű világától visszavisz bennünket a zene birodalmába.

Miután sikeresen feltörtük a "diót" - vagyis alkotóelemeire bontottuk a könyvet, következzen egy végkövetkeztetés (amivel természetesen még nincsen vége, hiszen a tulajdonképpeni olvasónaplóval még adósak maradtunk): gazdag, tanulságos olvasmány a Garabonciások - annak mindenképpen, aki átélte a könyvben megidézett kort, de annak is, aki önhibáján kívül kimaradt ebből és csak sejtései, hallomásai, elképzelései lehetnek szülei, nagyszülei letűnt hétköznapjairól.

(Folytatjuk)

„Vezényszó nélkül is haptákba állt a század…” (2)

A Belügyminiszter értesíti Csík vármegye
közönségét a szarajevói merényletről (távirat)

A Hargita Népe kiadónál megjelent riportkötet (szerző: Daczó Katalin) részletes tartalomjegyzéke a következő:

Daczó Katalin: A háború velünk van, csak elfeledtük (Szubjektív előszó)
Azt ígérték nekik, halhatatlanok lesznek, de seperc alatt elfeledték őket – ezt tapasztaltam csaknem mindannyiszor, amikor munkám során háborús hősök/áldozatok nyomába eredtem. 

*

„A székelyföldi ezredek megállták helyüket”
Az 1914. július 28-án kiadott hadüzenet századik évfordulójára emlékezve Nagy József gyergyóremetei helytörténészt vallattuk a Monarchia hadseregének felépítéséről, a székely fiúk 1914-es csatáiról, valamint arról, hogy mennyire is ismerjük eleink Nagy Háborúját.

A Lövéstől a Nagy Háborúig. Harminc nap Csíkban
„Bomba és revolver” – ezt a címet adta vezércikkének a Csíki Lapok, beszámolva a Ferencz Ferdinánd trónörökös és felesége ellen 1914. június 28-án elkövetett merényletről. A revolver Gavrilo Princip húszéves szerb nacionalista kezében dördült el. „Ez a merénylet az osztrák–magyar monarchiát s vele a Habsburg dinasztiát akarta felrobbantani.” – vélekedett a cikkíró.

*

Hollók a háborúban
„Kedden este 10 órakor hire jött, hogy Szerbiának megüzentük formálisan is a háborut – számolt be az egyik helyi lap a Nagy Háború kitöréséről. – A város már jórészt lenyugodott, de a hir annyira felvillanyozta a még sétáló közönséget, hogy csakhamar nagy csoportokba verődve, zajos énekszóval, rendkivül lelkes hangulatban bejárták a várost, mindenütt éltetve a háborut.” „Az országnak ilyen népszerü háborúja alig volt”- tette hozzá a lap újságírója. Nem csoda, ha a következő hetekben, a felfokozott hangulatban tömegesen jelentkeztek önkéntesnek a fiatalok, köztük a csíktaplocai Holló Bálint. 

Ladó István szerencséje
A népmesékben nagyon gyakori, hogy a székely legény az uralkodó udvarában csinálja meg a szerencséjét, de a valóságban kevés olyan személyről tudunk, aki valóban eljutott a császári udvarba. Ezek egyike Ladó István volt.

Portrék az olasz frontról
1915-ben, a világháború második évében Olaszország hadat üzent az Osztrák–magyar Monarchiának. Hamarosan megkezdődtek a harcok az Adriai-tenger északi medencéjében található Karszt-hegység nyugati nyúlványánál a Doberdó-fennsíkon is. Itt a front mintegy 80 km-es szakaszán a Monarchia 820 ezer, az olasz haderő 650 ezer katonát veszített 1915 és 1917 között. Ezen a frontszakaszon töltötte katonaéveinek jó részét Márton Áron, a későbbi püspök.

„A sok lemondás megöregítette lelkünket”. A Péter család katonái
Nem tudjuk, hogy pontosan hány hónapot, hány évet katonáskodtak és sínylődtek fogságban alig több mint nyolcvan év leforgása alatt – 1880 és 1944 között – a várdotfalvi Péter család férfitagjai, de nagyvonalú számítások szerint is a három nemzedék öt tagja több mint huszonöt évet töltött távol családjától, hazájától, idegen érdekekért. Ehhez még hozzászámíthatjuk a család egyik női tagját, Erzsébetet is, aki az első világháború alatt az olasz fronton vöröskeresztes nővérként tevékenykedett és ott szerzett fertőzés következtében, fiatalon hunyt el.

Szántó Lőrinc vitézsége
Szántó Lőrincre hónapokkal ezelőtt figyeltem fel. Pünkösdi világháborús oldalt terveztem volt, de csak az első hírig jutottam: elolvastam, hogy száz évvel ezelőtt, éppen pünkösd másodnapján tüntették ki harmadjára a kozmási Szántó Lőrincet. Csakhogy a hozzátartozókat megtalálni kissé időigényesebb volt, mint gondoltam, s a kitüntetés alkalmából készült fényképekre is újabb heteket kellett várni... Végül is, megérte, mert annak ellenére, hogy a vitéz alakjával már Gottfried Barna történész is foglalkozott, sikerült újabb adalékokra bukkannunk.

*

A rím döcög, az érzés őszinte
„Vezényszó nélkül is haptákba állt a század, mikor 14 karácsonyán olyan békeköszöntőt vágott ki, hogy bőgött ott mindenki, mint a gyermek. A standbéli vén csontok a vállukra emelték s ugy ünnepelték a költőt..” Ezt a néhány sort nem Petőfiről vagy valamely híres költőtársáról írta a Csíki Lapok újságírója, hanem az egyszerű csíkszentdomokosi harangozóról, Szabó Gergelyről, akit éppen a fegyverszónál, lövészárokban csókolt homlokon a múzsa, s el sem hagyott 1958-ban bekövetkezett haláláig... De nem a 12 gyermeket felnevelő Szabó Gergely az egyetlen csíki katonapoéta: a csicsói 1891-ben született Kelemen Mátyás rokonai is jókora füzetet őriznek, a másik 82-es baka rímeivel. 

Művészek a harctéren
Bálint János, Bálint Lázár, Márton Ferenc, Nagy Imre, Nagy István – valamennyien csíki származású képzőművészek, akik az első világháborúban frontszolgálatot teljesítettek. Bálint János soha nem tért haza a Magiera hegyről, Bálint Lázár szobrászművész a háború után a román fővárosban próbált szerencsét, Márton Ferenc és Nagy István Csonka-Magyarországon vált híressé, Nagy Imre örökre zsögödi maradt.

*

Az asszonyok és a háború
Az asszonyoknak a háborúk idején elsősorban a hátországban kellett helytállniuk: megművelniük a földeket, nevelniük a gyermekeket, néha viszont frontközelbe kerültek: ápolónőként, a sebesült férj látogatására, szerelmes asszonyként, vagy, mert éppen lakóhelyük vált háborús övezetté. 

Egy szerelmes asszony nyomában
Nem tudjuk ki volt, s azt sem, hogy egyáltalán létezett-e az a szerelmes asszony, akiről egy régi krónika szól. Megpróbáltuk kideríteni, nem sikerült, de így, talányosan is jellemzi a korszakot, s annak sajtóját.

„Az eszme nálunk is megértőkre talált...” 
Már-már közhelyszámba megy, hogy a nőknek a front mögött kellett tartaniuk a frontot, s külön háborújuk a gyerekneveléssel, a gazdálkodással és a háztartással, férfiak nélkül – legalább olyan gyötrelmes volt, mint a férfiak frontszolgálata. A határőrvidéken élő székely asszonyok a történelem folyamán nem először kerültek ilyen helyzetbe, ám ezúttal ők is kezdtek rácsodálkozni a világra, s akárcsak egész Európában, Székelyföld társadalomtörténetében is meghatározóvá vált a Nagy Háború. 

Menekülő asszonyok: János Gergelyné tragédiája * Krausz Jánosné viszontagságai

*

Menasági történetek
Csaknem minden székely faluban kötetnyi anyagot lehetne összegyűjteni az első világháborút megjárt katonákról, az otthon maradt s majd menekülésre kényszerült asszonyaik, családjaik mindennapi betevőért vívott küzdelmeiről, de Csíkmenaság mégis kiemelkedik e falvak sorából, már csak azért is, mert, miközben vannak települések, ahol egyetlen háborús emlékmű sem áll, Csíkmenaságon kettő is van. 

Csíkszentmárton és Csekefalva hősei
Világháborús emlékmű, temető, kiállítás – mindezeket megtalálja Csíkszentmártonon mindenki, akit a két világháború története, emléke érdekel, sőt, ha éppen járható az út, a világégések emlékezete a szintén Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgyébe is elvezetheti. A múlt felidézésében Pál Zoltán aligazgató-történelemtanár volt segítségünkre. 

Gyimesbükki pillanatok
Gyimesbükkön, az Ezeréves határ környékén, és a település több távolabbi pontján száz év teltével is él az első háború emléke. Gyimesbükkiek százai vesztek oda, magyarok, bajorok, románok, olaszok és más nemzetiségűek százai estek el itt a határ védelmében és támadásában. Rövid emlékhely-túránkon Bilibók Ágoston volt a túravezetőnk.

Élő emlékek Csíkszentimrén
Szinte nincs olyan székelyföldi család, amely ne őrizne valamilyen világháborús emléket – ez derült ki Csíkszentimrén is, ahol András Éva történelem-tanárnő kérte arra tanítványait, hogy kutassanak fel katonatörténeteket családjuk múltjából, illetve mutassanak be az iskolában háborús emléktárgyakat. 

Magyarörmény hősök emléke
A szépvízi örmény templom Szentsír kápolnájában található egy feketemárvány emléktábla, amelyet a Szentháromság Egyesület állíttatott az első világháborúban elesett hősök emlékére. Öt név szerepel rajta: Fejér Gerő orvostanhallgató, Fejér Gábor gyógyszerész, Fejér Sándor érettségizett tanuló, dr. Száva István – ügyvéd és Szebeny Lukács –járásbíró neve. Közülük három személyre (Fejér Gerőre és Gáborra, valamint dr. Száva Istvánra) Ajtony Gábor csíkszeredai nyugalmazott gyógyszerész hívta fel a figyelmünket.

Csíki zsidók a monarchia hadseregében
Egy kedves olvasó hívta fel a figyelmünket A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma az 1914-1918-as háború emlékére című, 1941-ben megjelent kiadványra, amely néhány csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és gyimesi első világháborút járt izraelita katona adatait is tartalmazza. Ennek kapcsán villantjuk fel a székelyföldi zsidóság jelenlétét a monarchia hadseregében. Köztük volt pl. a százhúsz éve született és harmincöt évvel ezelőtt elhunyt, sokak által ismert csíkszeredai orvos, dr. Adler Miklós, de eljutunk általuk cári ezredeshez és Lenin-közeli tiszthez is.

*

Alispáni engedéllyel felgyorsított igenek 
Szádeczky Kardoss Tibor adatai szerint az első világháború idején Magyarországon nagymértékben csökkent a házasságkötések száma: 1915-ban csaknem egyharmadára (60 948-ra) esett vissza ez a szám az 1913-ban kötött (172 050) házasságokhoz képest. Pedig, a levéltári adatok szerint, soron kívül, a kötelező kihirdetés nélkül is egybe lehetett kelni – természetesen megfelelő engedéllyel. 

Bajok a hadsegély körül
„Sok baj van még ezideig a hadsegély körül” – fogalmazott a Csíki Lapok egyik cikkírója a világháború kitörése után néhány hónappal, 1914 decemberében. És való igaz, sok baj volt a segélyezéssel – akárcsak manapság minden segéllyel –, ezt támasztják alá a levéltárban fennmaradt dokumentumok is. Az alispáni hivatalhoz ugyanis tucatszámra érkeztek különböző megkeresések: mikor a hadbavonult férj, mikor az otthon maradt feleség, adott esetben élettárs vagy idős szülő panaszolta, hogy nem kap segélyt. Ezekből az esetekből mutatunk be ezúttal néhányat. A dokumentumokból az is kiderül, hogy sem az itthon maradottaknak, sem a segélyeket megítélő közigazgatási alkalmazottaknak nem volt könnyű dolguk.

Öncsonkító próbálkozások
Gyergyósalamási Márk János, békási Radu Miklós, Czepes György és Muntyán Miklós öncsonkításának kipuhatolása” – ez a tárgya egy, a csíkszeredai levéltárban található ügycsomónak. A téma felkeltette a figyelmemet, annak ellenére, hogy a korabeli helyi sajtó az öncsonkítás kérdésével nem foglalkozott.

Katonatemetők – árnyékban és fényben
A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztályának adatai szerint Erdélyben közel 400 olyan haditemető található, amelyben magyar katonák (is) nyugszanak. Van, ahol a helyi közösség felvállalta egy-egy katonasír vagy egész temető gondozását, máshol, például Brassóban egy hatezer fős katonatemető tűnt el csaknem teljesen. Csíkban jó és rossz példát is találunk. 

*
„Átkoztam azokat, akik elkezdték…”
Kozán Imre (Csíkzsögöd, 1897. szeptember 23. – Csíkszereda, 1984. november 20.) háborús emlékeiből. A hadnagy, agrármérnök, mezőgazdasági szakíró szerző 1915. július 15-én frissen érettségizett önkéntesként vonult be Brassóba a 24. honvéd gyalogezredhez. 1916-tól a 310. komb. gyalogezred kötelékében az orosz hadszíntéren küzdött. Többszörösen kitüntették, 1918. december 5-én a Székely Hadosztály kötelékéből szerelt le. Közben Kassán megkezdte felsőfokú tanulmányait is. Önéletrajzi írása 1978-ban Fekete ugar címmel a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

A bakfiskor vége
Filep Judit, később dr. Hirsch Hugóné (Csíkszereda, 1897. ápr. 3. –Szászrégen, 1989.) a háborút eladósorba érett kisasszonyként érte meg, s ez minden bizonnyal meghatározta az özvegy édesanyjával együtt élő lány további életvitelét. A korábban Márton Ferenc festőművész csodálatát is kiváltó szerző ezekben az években ismerkedett meg dr. Hirsch Hugóval, a jeles sebésszel, akivel 1918-ban házasságot is kötöttek. Ezt követően a jótékonykodásnak és népművelésnek szentelte napjait: többek között a csíkszeredai népkonyha fenntartója és a Katolikus Népszövetség alelnöke volt, emellett számos színielőadást rendezett. A háborús évekből származó emlékeit nagy kifejező erő jellemzi.

Gyermekévek a határon
Debreczy Sándor (Kászonújfalu, 1907. február 23. – Kolozsvár, 1978. augusztus 30.) pedagógiai író, Csoma Sándor-kutató, egyetemi tanár; a nagy háború kitörését és első éveit Szépvízen élte át s csínyektől sem mentes rácsodálkozását a katonavilágra önéletrajzi feljegyzéseiben örökítette meg. „Gondoltam, miért ne tudnának rólam halálom után többet az én jó gyermekeim s unokáim?...Hátha tanulnának tévedéseimből, hibáimból, esetleg sikereimből? Leírom hát a tényeket, s vonjanak le következtetéseket maguknak, hogy az ő életük tökéletesebb, jobb és boldogabb legyen, mint az enyém volt.”

Beszélgetés az életemről…
Orbán József (Csíkszentmiklós, 1901. október 13. – Eger, 1974. január 19.) szobrászmester önéletrajzi jegyzeteit másfél évtizeden keresztül Gyurkovics Lajos miskolci régiségkereskedő őrizte, majd 2011-ben, amikor egy érdeklődő forgatócsoport kereste fel, a dokumentumot a szülőfalunak adományozta. Szerzője serdülőként élte át a háborút, s éppen az 1916-os menekülése vezetett oda, hogy a mai Magyarország területén találjon munkát, s végül ott is élje le az életét. Feljegyzéseit, amelyből részleteket közlünk, 1926-1928 között Budapesten, a Százados úti Művésztelepen, szobrásztanulóként vetette papírra...

*
Daczó Katalin – Bács Béla János:
Katonavilág Csíkszeredában – 1916–17.

*

Cseke Gábor: A múltidéző előre néz (Gondolatok Daczó Katalin első világháborús dokumentumkötetéről)

1. világháborús honlapjaim tartalomjegyzéke (2014. szeptember 17-én)

Ágadzó-bogadzó világháborús honlapjaimon lassan magam is nehezen igazodok el. Márpedig jó minden pillanatban tudni, hogy milyen kínálattal rendelkezik az ember az első világháborúval kapcsolatos kérdéskörben. Ezt segíti az alábbi vázlatos tartalomjegyzék, mely a két személyes használatú honlap keresztmetszetét nyújtja. 

I. az idő harcokat ujráz

1. Memento
Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára
Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek
A nagy háború örömeiből
Mi fán terem a tábori posta
A trónörökös
Az eltévedt lovas /nagy világháborús kis antológia/
Kosztolányi Dezső: Öcsém (1914-1915)*
Az itthonmaradottak hadi tízparancsolata*
Próbariadó alkalmából
Elekes Ferenc: Hadüzenet
Hogyan igazodjunk el a térképen?
Ignotus: Háború
Jelentések egy világméretű mészárszékről
Kárpáti őrszem
Katonanóták a nagy háborúból
Kosztolányi Dezső: A szent térkép
Móricz Miklós: A háború egy vidéki városból nézve
Stefan Zweig: A túláradó háborús lelkesedésről
Székely János: A vesztesek
Tábori posta
Túri Béla: Az utca Berlinben
Turistaság és háború

1.1 Háborús "mazsolák"

2. Személyre szóló háború
A. Duff Cooper: A nyugati hadszínttér
Ady Endre: Levelek, jegyzetek 1914-ből
A katona, aki 67 évesen is harcolt
Albert Schweitzer internálása
Arcok az első világháború korából: Albert Schweitzer
A trónörökös - Ferenc Ferdinánd
Mert akart változtatni
A világháború avatta költővé /Endre Károly/
Az első magyar pilótanő
Bajnok nagypapa Piavénál
Bánffy Miklós: Az 1916-iki koronázás
Bartalis János háborúja
Békássy Ferenc pár napos háborúja
Benedek Elek: Félbemaradt drótsövények*
Emlékek az albertfalvi repülőgyárból
Fejtő Ferenc: Egy világ ért véget
Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világból
Habsburg-Lotaringiai Károly magyar királyi herceg az első világháború kitöréséről
"Hadd éljen szegény..." /Gyóni Géza/
Horváth Lajos közlegény: Székelyek a világháborúban
Kiállítás Rippl-Rónai világháborús rajzaiból
Kuncz Aladár
Akik idegenben rekedtek
Kuncz Aladár: Fogsági feljegyzésekből
Kuncz Aladár - öt év pokoljárás a Nagy Háborúban
Lőrinczi László: Utazás a Fekete kolostorhoz
Lám Béla: A körön kívül...
Magyarszováti Bodor Márton háborúja
Munk Artúr: A nagy káder
Merénylettől hadüzenetig
Redl ezredes miatt veszett el a háború ügye?
Rónay Ernő: Krasznojárszk
Rudyard Kipling: A kertész
Strausz Péter: Tisza István és a 2. honvéd huszárezred
Székely Júlia: Nagyapám tévedett
Tabéry Géza: "...én a halálba, ő az életbe rohan..."
Veres Emese-Gyöngyvér: Poézis a lövészárokban
Veres Péter: Számadás
Zalka Máté: Doberdo
Doberdói emlékezet
Földes Péter: Zalka Máté élete

3. Irodalom és háború (I)
Arkagyij Babcsenko: Jelenetek egy háborúból
Arnold Zweig: Grisa őrmester
A világháború (fantasztikus) regénye
Bán Zoltán András: Mi lett volna az írókkal háború nélkül?
Camil Petrescu: A szerelem utolsó, a háború első éjszakája
Czinczár Miklós: Menekülés
Emőd Tamás: Írás a palackban
"Én nem vagyok sólyom"
Erdős Renée: Gondolatok
Ernst Jünger: Acélzivatarban
Ernst Jünger: A totális mozgósítás
Fábry Zoltán: Írástudók árulása (1914-1934)
Guillaume Apollinaire: Megérkezik az ezred
Gyallay Domokos két elbeszélése
Csodabogarak
Heinrich Zillich: Három barát
Jaroslav Hasek: Svejk*
John Dos Passos: Három katona
Ken Follet: Karácsonyi meglepetések
Lászlóffy Aladár: Az üteg
Lászlóffy Csaba írásai
Lengyel Menyhért: Egyszerű gondolatok
Lesznai Anna: Új „ének a végekről”
Louis Aragon: "Százszor jobb otthon dögleni..."
Márkus László: A halálfélelemről
Megjövendölték a világháborút
Móra Ferenc: Ezek az évek...
Móricz Zsigmond: A kárpáti vihar
Halász Gyula: Vérben, vasban
Móricz-féle "tükördarabok" 1914-ből
Móricz Virág: Apám regénye
Nagy Dániel Világcirkusz-a
Nagy József: Amikor a fegyverek beszéltek (Prsemyslből – Szibériába)
Nyugaton a helyzet változatlan
Jellemző részletek Remarque regényéből
Képregényként jelenik meg a Nyugaton a helyzet változatlan
"Most mi vagyunk a 2. század..."
Roger Martin du Gard: 1914 nyara*
Schöpflin Aladár esszéi
Sík Sándor háborús verseiből
Sípos Domokos: Hősi halál
Szabó Dezső: Ölj!
"Szoknyád a haza..."
Távirat különleges úton
Tíz kihagyhatatlan könyv az első világháborúról
Tóth Árpád: Háborús lírikusok
Urmuz: Gayk
Vészi Margit: Az égő Európa*
Zilahy Lajos: A szökevény

3.1. Örmény népirtás az 1. világháborúban*
Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja
A deportálás úticélja a semmi
Kassák Lajos: Musa Dagh negyven napja
Franz Werfelről (részletek)
Kali Kinga: Örmény genocídium
Musza Dagh negyven napja - filmen
Örménykérdés — török szemmel
Poósz Lóránd: Az örmény népirtásról és erdélyi visszhangjáról
Szűcs Katalin Ágnes: Például az örmények
Zubor Zalán: Az örmények bosszúja lecsapott a tömeggyilkosokra

4. Ellenségek és szövetségesek
A Dobrudzsa
A Fekete-tenger
A feldúlt tűzhelyekért!
A hadifoglyok
A Szamár-sziget szellemkatonái
Fábián Béla: 6 ló – 40 ember
Hadifogolysors a nagy háborúban*
Lőrinczi László: Szamársziget foglyai
Túri Béla: Orosz foglyok közt
A Kaukázus
A kozák
Alekszandr Szavinov: Mért süllyedt el a "Lusitania"?
Angolország
A rutének
Belgium
Belső ellenségek
Botár Árpád: A láthatatlan hadsereg
Dömötör Gyula Ferenc: Gyanús jelenségek, melyekről a kémek felismerhetők
Elfeledett falklandi csata
Ellenségeink a Földközi-tengeren
Franciaország
„Hitszegés, aminőre nincs példa a történelemben!"
Katkó Márton Áron: Az 1914-es debreceni merénylet
K. Török M. Miklós: Bukovinából
Lengyel Géza: Balkán
Magyarok, székelyek, hősök...
Mircea Dinescu: "Nyakamba vettem a világot"
Montenegró
Németország
Oroszország földje, népe és ereje
Póla, haditengerészetünk kikötője
Przemysl ostroma
Przemysl 1914-ben
Rátz Kálmán: Afrika a világháborúban
Svájc földje és népe
Szerbia
Szibéria
Vas Viktor: A kurdok
Walzel Kelemen: Kémszolgálat a háborúban
Yolland Arthur: Háborús Anglia életéből

4.1. Erdély körül
A megrohant és felszabadított Erdély
Az oláhság letelepedése Erdélyben
Balogh György: Menekülés
Barta Lajos: Erdély megváltása
Az erdélyi földgáz
Batthyány Tivadar gróf: Az erdélyi betörés
Bede Erika: Papolc és az I. világháború
Brassói Lapok: Bodó János derestyei pályaőr szökése oláh fogságból
Bruno Brehm: Ez lett a vége
Emil Isac: A román-magyar béke
Erdélyből menekülő élet
Gróf Andrássy Gyula: Még egy szó Romániáról
Háborús közgazdaság [Erdélyben]
Henri Pozzi: Az óvatos Románia
Idén elkészül Csíkszereda világháborús emlékműve
Kocsis István: Történészek a kereszten avagy az áldozatok bosszúja
Köntös-Szabó Zoltán: (Családi) krónika
Mihályi Balázs: Magyarok kálváriája a román haláltáborban
Mikes Imre: Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig
Mi történik Romániában?
Nagy Szabolcs: Székely bakák a galíciai fronton
Octavian Goga: Maniu is bevonul...
Románia földje és népe
Szávai Géza: Személyekre lebontott történelem
Vámszer Géza: Szakadát és az első világháború
Zsidó Ferenc: Felejtésterápia

5. A háború maga
A béke útja
A háború és a béke szabályai...
A háború férgei
A hadikölcsön
A hadseregek ellátása
A hadsereg élelmezése
A hadüzenettől az első ütközetig
A harctéren megsebesült katonák
A hátországban
A hering és a sózott hal
Ahol 3400 sebesültet ápolnak
A kiütéses tífusz
A kötözőszerekről
A kórházhajó
A lövészároktól a hadikórházig
A magyar asszonyok
A mesterséges végtagok gyártása
Amikor a kicsinyek nagyra nőnek
A nép vezetői
A Pesti Napló és a Magyar Hősök Albuma
A puskagolyó útja
A rokkant-hősök
A sebesült katonák
A sebesült lovak kórháza
A támadás és a védelem
A téli táplálék biztosítása
A világháború okai
Az 50 éves Vöröskereszt
Az élesztő felhasználása
Az itthonmaradtak feladatai
Az I. Világháború [Szarvason] (1914-1918)
Az ivóvíz a háború idején
Az olcsó táplálkozás
Balatonfüred belép a háborúba
Cs. Kottra Györgyi: Hová tűntek a zászlók?
Emlékezés egy nyár-éjszakára
Háborús idők betegségei
Hadviselés a hegyek között
Harc a lövészárkokban
Hogyan éljünk háborús időben?
Hogyan készül a facipő?
Hogyan készül a konzerv?
Hogyan készülnek a barakok?
Hogy csinálják a lövészárkot?
Húsvét a harctéren az első világháború idején
Ivóvíz a harctéren
Mesteri toborzás [Angliában]
Pásztor József: A háború és az állatok
Róbert Péter: Háborús évek Budapesten (1914–1918)
Téli hadviselés az első világháborúban

5.1. Fegyverek, fegyvernemek, haditechnika
A búvárhajó
A fekete puskaportól a dinamitig
A fényszóró a harctéren
A gázbombák
A gépek a háborúban
A gépfegyver
A gépkocsi a háborúban
A gépkocsi a harctéren
A gránát és a srapnel
A gyors hírszerzés
A hadihajók
A hadi közlekedés új eszközei
A hajópáncél
A harctér megvilágítása
A hírszerzés eszközei a harctéren
A katonapuska
A kerékpár a háborúban
A lábszánkó
A léghajók
A lövedékgázak
A lövészárokharc űj eszközei
A mi tüzérségünk
A nehéz tüzérség
A páncélosvonat
A robbantószerek
A szekerek a háborúban
A tábori tüzérség
A tábori vasút
A távolság mérése a harctéren
A tengeri haderő
Átkelés a folyókon
A torpedó
A tüzérség tudománya
A világító bombák
A vízi repülőgép
Az aknák
Bombavetés a repülőgépről
Hadi galambok az első világháború egén
Hadikutyák
Hadseregünk ágyú-óriásai
Harc a föld alatt
Hogyan készülnek a kardok?
Közlekedés a háborúban
Műszaki munkák a harctéren
Légiháború
Színek a harctéren
Torpedók, tengeri aknák

6. Mosolygó háború
A nagy háború anekdotakincse
A háború humorából
Balogh Edgár: Parlament a gyerekszobában
Komáromi János: A nagy háború anekdotái*
Ó, az a csodás a háború...
Vladimir Aichelburg: Ferenc Ferdinánd söre

7. Visszapillantó (jelenkori sajtószemle)
1914 üdvözlete
2014 megismételheti 1914-et
A csecsen háborútól hangos a [cannes-i] fesztivál
E. Csorba Csilla: A harctérre vitt kodak
Bálint Aladár: Háborús fotográfiák
Ál-Párizst építettek az I. világháborúban
„A Monarchia még évtizedekig létezhetett volna”
A Nagy Háborúra emlékezik Franciaország
Az első világháború a magyar katona szemszögéből
Az első világháború máig élő örökségei
„Az első világháború minden illúziót lerombolt”
Schmidt Mária: Az európai testvérháború és tanulságai
Digitális adatbázist hozott létre egy brit múzeum
Elefántok az első világháborúban
ELTE-konferencia, 2014. május 8-9
Fejtő Ferenc: A nagy háború valódi felelősei
Füzéki Bálint: Évforduló (f)elé
Háborús emlékezetvita Nagy-Britanniában
Helló Tommy, Helló Fritz! Ma ne lőj!
Hóból emelnek emléket...
Csunderlik Péter: Hogy ne tévedjen el a lovas
Hős vagy terrorista volt Gavrilo Princip?
I. Garai Béla: Princip és a marslakók
Karácsonyi fegyverszünet...
Kekszből világháborús síremlék
Kiolvadnak a Monarchia katonái az Alpokban
Közös emlékezés az első világháború kitöréséről
Lengyelek az 1. világháborúban
Lövészárkok Európa egységéért
Lucian Boia: Közös európai értelmezésért
Bukaresti háborús forgatókönyvekről – 1914-1916
Lucian Boia - interviuri (Ziarul Gandul)
Mi 1914 és a Monarchia öröksége 2014-ben?
Minden, amit a Nagy Háborúról tudni érdemes
Mindenki tudta, hogy jön a háború
„Mire a levelek lehullanak … lehullottak”
"Nemcsak Németország a hibás"
Németország nehezen birkózik meg az I. világháború örökségével
Oroszország átírja a történelmét: előtérbe került az első világháború
Saáry Éva (Lugano): Látogatás az észak-olaszországi katonai temetőkben
Száz éve robbant ki az első világháború
Száz év - hetven év - idei év
Száz évvel az I. világháború kezdete után is félteni kell az európai békét
Szerbia nem emlékezik meg...
Térhatású képek az első világháború borzalmairól
Tévhitek az első világháborúról
Titkok a nagy háborúból
Történészek (világ)háborúja?
UFO-k az első világháborúban
Versailles unokája, Jalta gyermeke
Virágzó sajtópiac
Vitáznak a britek
Volt egyszer egy Nagy Háború

7.1. Fegyvercsörgés Ukrajna körül
A 68-as kotta
Aczél Endre: Ukrajna / Füstölgő fegyverek
A fegyver eldördült...
Domján Levente: Terroristák lennénk? Nem is gondoltam!
Első világháborús aknák Ukrajnában
Mi lesz Putyinnal?
Spiegel: Kijev és Berlin is nagyon elbaltázta
Szabó József: Rejtett világháború
Szentgyörgyi N. József: Még csend van Herszon vidékén
Szőcs Géza: Az igazság pártján
Tamás Pál: A bumfordi új Metternich
Ukrajna: a véres övezet
Világnapló: Krími háború

8. Szarajevó Kávéház
Ady Endre: Távol a csatatértől
A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája
Alexander Bernát: A háború filozófiájáról
Heti beszélgetés - írta Parázs
A nagy esztendő
Árkossy Károly: "Állásaink előtt ezernyi halott fekszik..."
Az Untauglich*-család
Bálint Aladár: Új művészet
Batthyány Tivadar gróf: A világháború kitörése
Andor József: Egy-két probléma
Elek Artúr: Haditudósítás
Farkas Geiza: A háború lélektana
Francesco Nitti: A háború csődje
Galántai József: Egy évszázados vita és újabb hajtása
Gergely Jolán: A feminizmus és a háború
Hatalmas orkán, tiszta levegő...
Hegedűs Lóránt: Kinek bűne a háború?
Illés Béla: A néma politikusokról
Ivágó István: Világháborút megelőző napok tragikus története
John Keegan: Egy európai tragédia
Könyörgés - véres munkához?
Kosztolányi Dezső: Egy nagyon szomorú könyv
Lakatos Artúr: Egy új szemléletű könyv Magyarország első világháborús részvételéről
Ludwig Emil: Tizennégy júliusa
Patrik Ouředník: Europeana
Rónai Zoltán: Nemzetközi erkölcs
Sárosy Károly: Öreg székely levelei
Száraz ágon...
Schöpflin Aladár: A szavak háborúja
Újrajátszás - kabinetről kabinetre
Vámbéry Rusztem: Mennydörgő pacifizmus

9. Műhelynapló (1)
E-könyv az első világháborúról
Interjú a Hargita Népének
Interjú az Udvarhelyi Híradónak
Székedi Ferenc (pénteki) rádiójegyzete

Interneten elérhető könyvek, forrásmunkák, dokumentumok
Sorscédulák a nagy háborúból
Szerzőkről, forrásokról [egyelőre hiányos]

II. Az első világháború folytatódik...

1. Centenáriumi megemlékezések
A nagy európai polgárháború
A nagy háború emlékei
A Parlamentnél őrködik a Lajta
A szerb politikusok propagandára is használták az évfordulót
Az alvajárók visszatérése - 1914-2014
Az I. világháborúról nem lehet elhallgatni semmit
Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának életképei
Centenáriumi háborús bélyeg
Emlékezés Zilahon
Gerő András: a nacionalizmustól elvesztették a józan ítélőképességüket a nemzetek
Háborús színház fogság idején
Habsburg Károly Szarajevóban
Hollande és Gauck közös megemlékezése
Hős volt vagy terrorista Gavrilo Princip?
Il Silenzio
Isten hozzád Európa 1914-1918.
Két lövés, 15 millió halott – Gavrilo Princip leszármazottjával beszélgettünk
Kiértékelték az első világháborús pályázatot
Kurcz Béla: A béke utolsó hónapja
Magyar írók és az első világháború
Magyar katonák masíroztak a Champs-Élysées-n
Merénylet Szarajevóban
Múmiával a hálószobában - Balzsamozott Trianon
Nagy Benedek: Szarajevói béke
Nagy Háború – képregénypályázat
Olasz-szlovén megemlékezés a nagy háborúról
Sokkoló kiállítás a nagy háborúról
Svejk is szobrot kapott
Szarajevó, 2014. június 28.
Szobrot állítottak Gavrilo Principnek Bosznia-Hercegovinában
Szobrot állítanak Gavrilo Principnek Belgrádban
Télikabátért háború
Történész: emlékezni kell, nem ünnepelni
Utánlövések
Videójáték a nagy háborúról: The Great War
Világháborús megemlékezéssel kezdődött a tagállami vezetők találkozója

2. Interneten elérhető könyvek, forrásmunkák, dokumentumok

3. Háborús naplókból
A Basset-féle küldetés
Agyagemberek a Monte San Michelén
„Akkor a háború, ez a tizennégyes háború kitört"
Albisi Barabás Béla: Amerikából — francia fogságba
Anatole France: Elmélkedések - Beszélgetések
Antal Imre: A cs. és kir. 82. székely gyalogezred katonája
Balassa Imre: Támadó hadjárat Románia ellen
Bánhegyesi Imre naplójából*
Berkes Imre: Vérző falvakon át
Constantin C. Popian: Erdélyi hadjáratom
Csabai István: Fakeresztek mentén - népek országútján
Dobozy Imre: A háború Orosházán
Egy [román] tüzértiszt töredékes naplója
Ernest Johnson: Hangszeres napló
Esterházy Lujza: Lengyelnek ünnep, magyarnak gyász
Fábry Zoltán: Levelezőlapok szüleimhez
Fényes László könyve a szerb harctérről
G. Bernard Shaw: Legenda helyett igazság
Göndör Ferenc: A besszarábiai front felé...
Haditudósítások
Hans Carossa német katonaorvos 1916-os gyimesi naplójegyzetei
Herczeg Géza: Végig Szerbián
Jászai Mari emlékirataiból
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Károlyi Mihály nem volt hazaáruló
Katona Sándor honvéd: Hadak útja Szerbiába és Montenegróba
Koch Rudolf: Harctéri naplóm 1914. Július 26-tól
Kozma Miklós: Egy csapattiszt naplója
Kray István báró, dr.: A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt
Landauer Béla: Glória
Szini Gyula a Glóriáról
Landauer Béla: Julius 25 - A belgrádi nagy nap
Lázár Miklós: Naplóm
Lukács Béla* háborús emlékirataiból
Molnár Ferenc haditudósító
Pilisi Lajos: Kacagni — meghalni
Pogány József: Jó oroszok
Pogány József: A földreszállt pokol
Simone de Beauvoir: Egy jó házból való úrilány emlékei
Strém István: Az én ablakom
Szöllősy Aladár: A nagy út
Szomory Emil: Havasi gyopár
Tersánszky Józsi Jenő: Naplóm (1914–15)
Váry Rezső: Hazatérés szibériai hadifogságból
Vitéz Deseő Lajos: Erdélyben az oláh háborúban
Weisz doktor háborús naplójából

3.1 Újságkivágások
A gyarmatokat ma is nyakéknek tekintik
A magyarországi sajtó és a hatalom az első világháború kitörésének idején
Az Irodalmi Magazin a Nagy Háborúról
Egy kivágott interjú
Éljen a háború! - izgatott menet járta körbe Szegedet
Gorda Éva: Tábori újságok az I. világháborúban
Szegeden lőtték le az első behatoló repülőgépet

4. A kulisszák mögött
A könnyen elsülő revolverek kora
A német kém, aki köszönetet mondott kivégzése előtt az őröknek
A Nobel-díjas, aki Przemysl poklában is bizonyított
A sokszoros túlerő okozta a Zenta vesztét
A világtörténelem leghíresebb kémnője: Mata Hari
Aki a katonákat szerette...
Az első világháború első halottja
Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere
Csodatevő gyógyító vagy gátlástalan gazember?
Erdély Jenő: Városunk az ezernapos háborúban
Gellért Oszkár: Vörös könyv Romániáról
"Háromlábú" kutya volt az 1. világháború hőse
Manfred von Richthofen - a vörös báró és legendája
Mit adott nekünk az I. világháború?
Nyolcévesen vonult be a legfiatalabb szerb gyerekkatona
Szabadsághős vagy hazaáruló...
Szende Zoltán: Invázió Magyarországon
Tíz híres hadvezér az első világháborúban
Tíz tényező, ami közrejátszott a Központi Hatalmak első világháborús vereségében
Tíz újságcikk, amely meghozta az emberek kedvét a világháborúhoz
Több embert ölt meg, mint a fegyverek
Zubor Zalán: Jaj a meggyőzötteknek

5. Háborús képvilág
23 ismeretlen fotó
A Northfoto első világháborús képeiből
A Reuters archivumából
Az árok - egy rendhagyó első világháborús film
Az Érdekes Újság háborús albuma (I-X. füzet)
Az Erdélyi Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből
Balogh Rudolf háborús fotográfiáiból
Báró Mednyánszky László háborús képei
Békés napok a fronton...
Egy végzetes utazás képei
Háború a reklámban - reklám a háborúban
Háborús rajzok, grafikák
Háborús "szellemképek"
Háború - sztereóban
Házasság és család a Nagy Háború árnyékában / "Gondolatban mindig ott leszek"
Így! Most már lőhetnek… köszönöm!
Jön minden idők leghitelesebb háborús sorozata?
Kerámiapipacsok a Towernél
Kriván Ferenc kiállítás nyílik
Magyar vasutak az első világháborúban
Marcona hadfi csokor vadvirággal
Megtévesztő hajók a vízen
Múzeum az Isonzó völgyében
Pilótaálomból - haditudósító
Százéves történet - első világháború
Sztereoképek az első világháborúból
Üdvözlet a frontról

6. Háborús emlékképek (a Hargita Népe a nagy háborúról)
„A székelyföldi ezredek megálltak helyüket"
„Kietlen pusztaság és halotti csend”
Hollók a háborúban
Képek, emlékek, katonák
Komoróczy György: Világháború
Ladó István szerencséje
Menasági történetek

7. Irodalom és háború (II)
A csatamezők új messiása
Alekszandr Szolzsenyicin: A térkép előtt
Pelle János: A vörös kerék
"A versek mondanak el a legtöbbet"
Bertolt Brecht prózájából, verseiből
Émile Zola háborúja és békéje
Florian Illies: 1913
Halmágyi Samu verseiből
Hammerstein Judit: Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller
Henri Barbusse: Tűz
Herczeg Ferenc: Túl az életen...
Iszaak Babel: Lovashadsereg
Ivo Andric: Híd a Drinán
Ivo Andric: Tomo Galusz rajongása és szenvedése
Kaffka Margit háborúi
Kaffka Margit naplójegyzeteiről
Karinthy Frigyes-breviárium
Karinthy Frigyes: Fából vaskarika
Kassay János verseiből
Lengyel József: Prenn Ferenc hányatott élete
Megszámláltattál − a magyar tragédia előérzete
Mekis D. János: Hadi-esztétika, termékeny nyelvzavar
Mészöly Miklós: Háború és irodalom
Mit tegyen az író a háborúval szemben?
Nagy István: Sáncalja
„…ne bánts senkit, nem bánt senki!”
Robert Graves: Isten hozzád, Anglia!
Stefan Zweig: Epizód a Genfi-tavon
Szép Ernő: A sánta fiatal ember naplója
Szomory Dezső: Harry Russel-Dorsan harctéri levelei
Kerekes Tamás kritikája a könyvről
Tersánszky J. Jenő: Jön a főherceg
Torday Emil: A sánta kislány

8. Mai értelmezések
Stefano Bottoni: Trianonról Bukarestben

Műhelynapló (2)
“A világban pusztít a gyűlölet…”

Szerzőkről, forrásokról (munkában)