2011. december 13., kedd

Kölcsönsorok a friss Vatrából


Tegnap megérkezett az idei novemberi Vatra. Belőle mindjárt Kocsis Francisko barátom verscsokrát szúrtam ki magamnak, abból is a Letiţia Ileának dedikált, keserű verset. Örvendek, hogy Francisko megírta, s legalább annyira, hogy most anyanyelvemen tolmácsolhatom.




KOCSIS FRANCISKO
Hideg
Frig


Letiţia Ileának


a könyvtárakban szavainkat a hideg rázza
az ember bőre is így borzolódik télen
egy fűtetlen hodályban


a könyvtárakban megdermed
a fagytól a szó értelme, minden árnyalata
létének egész értelme
ha egyetlen szenvedélyes olvasó sincs kinél otthonra lelne
a tenyerek fészekmelegében


ne csodálkozz hát ha szerény szavaink
kezükbe veszik a sorsuk
és olykor elmenekülnek a könyvtárakból
és leszólítják az utca emberét, 
és úgy találják, hogy annyira nem értik egymást
mintha egymástól jócskán távol került nyelvjárásban
már-már önálló nyelveken szólalnának


mintha más idősíkba tévedt volna a vers
úgy érzi kisebbségi sors vár rá
vagy nemhivatalos nyelvvé züllene
mintha a könyvtárak a világ
végén lennének
ha nem épp ama másikon odaát


Cseke Gábor fordítása


*


Letiţiei Ilea


Cuvintelor noastre li se face frig în biblioteci 
cum iarna i se face frig pielii de om 
în încăperi neîncălzite.


cuvintelor noastre din biblioteci 
gerul le îngheaţă sensurile, nuanţele, 
rostul de a fi,
dacă nici un cititor pătimaş nu le face loc 
în cuibul cald al palmei sale.


de aceea să nu te mire că modestele noastre cuvinte
îşi iau soarta în mâini
şi evadează uneori din biblioteci
şi încearcă să i se adreseze omului de pe stradă
şi constată că se înţeleg atât de dificil
de parcă ar vorbi dialecte foarte îndepărtate deja
ce tind să devină limbi diferite,


de parcă ar fî nimerit într-un alt timp,
poezia se simte ca şi cum ar fi decăzut în statutul de minoritar
ori condiţia de limbă neoficială, 
de parcă bibliotecile s-ar afla 
la capătul lumii, 
dacă nu chiar pe lumea cealaltă.


(Forrás: Vatra, 2011/11., 4. oldal)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése